A román kiskirály uralja a médiát is

Bákó egykori első embere újsággal, helyi rádióval és televízióval is rendelkezik. A valódi független sajtótermék ritkaságnak számít Romániában, a médiakoncentráció hihetetlen méreteket öltött, a tiltott burkolt reklám pedig nem kivételnek, hanem főszabálynak számít.

Karl-Peter Schwarz, a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársa Egy sírhely szívességekért címmel ír a romániai sajtóviszonyokról. Mivel Kelet-Romániában a temetői hely hiánycikknek számít, ez is szerepelt abban az ajánlatban, amit Nicoleta Bichescunak, a helyi „Ziarul de Bacau” főszerkesztőnőjének ígértek, ha átigazol Dumitru Sechelariu lapjához. A nyolc esztendő után leváltott bákói polgármester, Sechelariu úgy uralkodott a környéken, mint egy feudális úr, aki nemcsak a kormányzó szociáldemokraták klientúra hálóját tartja kézben a térségben, de újsággal, helyi rádióval és televízióval is rendelkezik. Ő az Bákónak, mint Berlusconi Olaszországnak, azzal a különbséggel, hogy Sechelariu nem médiavállalkozóként szállt be a politikába, hanem politikusként kaparintotta meg a helyi sajtót.

Akinek Bákóban gazdasági érdekeltségei voltak, finoman felszólították, hogy a polgármester érdekeltségeiben reklámozza termékeit. Előfordult, meséli Bichescu, hogy vállalkozók pénzt adtak, de nem kívántak hirdetést megjelentetni. A nemkívánatos lap tudósítóit kizárták a polgármester sajtótájékoztatóiról, és rendszeresen akadályozták a munkájukat. Azt a riportert, aki beszámolt a városházi korrupcióról és nem hagyta magát megvásárolni, feljelentésekkel félemlítették meg. A vidéki újságíró jövedelme átlagban 100 euró körül van.

Sechelariu a román kommunisták régi gárdájához tartozik. Tizenöt évvel Ceausescu halála után megjelent a politikai haszonlesők egy másik válfaja is. Constanta polgármestere Radu Mazare politikai karrierjét 1989-ben, mint militáns antikommunista újságíró kezdte. Egy független lista vezetőjeként foglalta el a polgármesteri posztot és az ellenzéki Demokrata Pártnál (PD) tett kitérőt követően most a posztkommunista PSD-nél landolt. Mazare egy magántársaságon keresztül szintén a felügyelete alatt tart egy napilapot, egy rádió- és egy televízióállomást. „Aki a térségben egy szállodát szeretne nyitni, annak Mazare-nál kell hirdetnie“, meséli Alina Bargoanu Vasiliu, a „Romania Libera“ helyi kiadásának főszerkesztője. Ma Mazare vagyonát hárommillió dollárra becsülik, és azok előtt a szociális lakások előtt, melyet havi öt euróért ad ki a klienseinek német limuzinok és japán terepjárók parkolnak.

A Bukresti Független Újságírás Központ adatai szerint tavaly 16 román újságírót ért fizikai támadás. 2002-ben a temesvári Iosif Costinas, a Securitatéval és a szervezett bűnözéssel foglalkozó újságíró nyomtalanul eltűnt, holttestét egy évvel később találták meg.

Az EU bizottság 2003-as országjelentése is foglalkozott a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával. A valódi független sajtótermék ritkaságnak számít, a médiakoncentráció hihetetlen méreteket öltött. A politikai beavatkozás következtében az ország médiakultúrája katasztrofális. Televíziós állomások hirtelen megváltoztatják szerkesztőségük irányvonalát, újságok leplezetlenül megvételre ajánlanak szerkesztőségi cikkeket, a rejtett reklám nem kivételnek, hanem főszabálynak számít.