Menekülnek az ukrán menekülttáborokból

Az ukrán menekülttáborokban uralkodó állapotokat jól jellemzi, hogy számos bangladesi menekült vállalta, hogy saját költségén utazik el országa legközelebbi követségére, Moszkvába. Tavaly az ukrán határőrizeti szervek 21 ezer menekültet fogtak el, ennek mintegy harmadát toloncolták ki. Kérdéses azonban, hogy mi történik a maradék kétharmaddal… – írja a Die Tageszeitung.

A radikális baloldali napilap Keleten valóra válnak Schily tervei címmel Ukrajnából tudósít a menekültek helyzetéről.

Amit Otto Schily az unió déli határain követelt, az már régóta létezik a keleten. Ukrajna két nagy befogadó táborral rendelkezik, az egyikkel keleten Szumyban az orosz határ közelében – a másikkal Kárpátalján Munkács mellett. A táborokban uralkodó állapotokat jól jellemzi, hogy számos bangladesi menekült vállalta, hogy saját költségén elutazik országa legközelebbi követségére, Moszkvába.

Ukrajna közel 7000 kilométeres külső határral rendelkezik. Gyakorlatilag nyitottnak tekinthető az ukrán-orosz és az ukrán-fehérorosz határ, amely korábban a gyakorlatban nem létezett. Ma is alig őrzött, miután Oroszország még mindig elutasítja a határvonal nemzetközi jogi kijelölését. Emellett Oroszország és Fehéroroszország máig sem hajlandó megállapodni az illegális bevándorlók visszavételéről.

Az Ukrajnába eljutott menekültek négyötöde Oroszországon keresztül érkezik. A legtöbbjük rendelkezik érvényes orosz vízummal. Egynegyedük Kínából és Indiából érkezik, további 30 százalék Afganisztánból, Pakisztánból, Szíriából, Irakból és Iránból. Az afrikai menekültek a maguk 13 százalékávall nem játszanak komoly szerepet.

2003 óta az ukrán határőrségnek joga az illegális bevándorlók gyorsított eljárással történő kitoloncolása. Tavaly a határőrizeti szervek 21000 menekültet fogtak el, ennek mintegy harmadát toloncolták ki. Kérdéses azonban, hogy mi történik a maradék kétharmaddal…