Önkormányzati választások Észak-Rajna–Vesztfáliában

Közel 14 millió polgár – ebből majd félmillió választójoggal rendelkező „EU külföldi” – dönthetett ma a legnépesebb német tartomány Észak-Rajna–Vesztfália önkormányzatainak összetételéről. Először voksolhattak a tíz újonnan az unióhoz csatlakozott állam állandó lakhellyel rendelkező polgárai is, köztük 83 ezer lengyel és majd hétezer magyar.

Az alkotmánybíróság 1999-ben a posztkommunista PDS kezdeményezésére, eltörölte az önkormányzatokban addig érvényes 5 százalékos bejutási küszöböt. Ez a döntés, valamint az alacsony, 53,5 százalékos részvételi arány az első becslések szerint elsődlegesen a radikális jobboldali pártoknak kedvezett. Például a közel egymilliós Kölnben 4,4 százalékot kapott a Pro Köln szerveződés, melynek kampánya döntően a városban tervezett nagymecset megépítése ellen irányult. A PDS-t és a szabad demokratákat megelőzve, 3,7 százalékkal Dortmund negyedik legnagyobb pártjává nőtte ki magát a Német Népi Unió (DVU).

A kereszténydemokratáknak nem sikerült megismételniük 1999-es történelmi győzelmüket, amikor a hagyományosan vörös tartományban a leadott voksok felét kapták. Hat százalékos visszaesése ellenére a CDU 44,1 százalékkal így is a legerősebb politikai formáció maradt. A folyamatos lecsúszásuk megállításáról ábrándozó szociáldemokraták sem érték el céljukat, minden idők leggyengébb eredményét, 31,9 százalékot mondhatnak maguknak. Az 1999-es eredményeikhez képest közel másfél százalékkal kaptak több szavazatot a zöldek és a szabad demokraták, akik így a voksok 9, illetve 6 százalékát mondhatják maguknak.

A mostani önkormányzati választás jelentőségét az adja, hogy jövő májusban tartományi voksolást tartanak az utolsó nagy lélekszámú vörös-zöld koalíció által kormányzott tartományban. S, elemzők nem tartják kizártnak, ha Észak-Rajna–Vesztfália is elveszik a számukra, az Gerhard Schröder kancellár bukását jelentheti.