Nem csitulnak a német élelmiszerbotrányok

Ismét napirenden szerepelnek a különféle élelmiszerbotrányok Németországban. A gelsenkircheni húsbotrány kirobbanása óta máig tisztázatlan például a húskereskedő cég szerepe. Egyes vélemények szerint „maffiaszerű struktúrák” telepedtek rá a húskereskedelemre.

Eckhard Uhlenberg (CDU), észak-rajna-vesztfáliai fogyasztóvédelmi miniszter a tartományi gyűlés környezetvédelmi bizottsága előtt a gelsenkircheni húsbotrány alkalmából napvilágra került „kétes üzletekről” beszélt. A botrány kirobbanása óta máig tisztázatlan péládul a húskereskedő cég, a Domenz szerepe, mely láthatóan egy egyszemélyes vállalkozás, alkalmazottak, saját hűtő és feldolgozó kapacitás nélkül tevékenykedett – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A 39 esztendős cégtulajdonos egy gelsenkircheni szállodából intézte az üzleteit, miközben a nyomozók megállapították, hogy az egész országban adta-vette a húst. A hús Németországból, Európából, vagy éppen Brazíliából érkezett, különböző hűtőházakban tárolták, ahol általában e termékekről „eltűntek” az eltarthatóságra vonatkozó jelzések.

Miközben a miniszter még „néhány fekete bárányról” beszél, addig mások szerint „maffiaszerű struktúrák” telepedtek rá a húskereskedelemre. A vesztfália-lippei gazdaszövetség ügyvezetője, Werner Gehring nyilatkozatában elmagyarázta az „üzlet” működését: ezek a személyek megpróbálják röviddel a termék szavatossági idejének lejárta előtt, tehát a hús értékvesztése és a kereskedelemből történő drága kivonása előtt még a piacra vinni, hogy gyorsan keressenek az üzleten. A miniszter a környezetvédelmi bizottság előtt kijelentette, hogy „nem léteznek olyan jogi előírások, melyek a fagyasztott áruk eltarthatósági idejét szabályoznák.”