„Orbán meg tudja védeni magát”

Üdvözölte Martin Schulz, az Európai Parlament új elnöke kedden, hogy Orbán Viktor miniszterelnök másnap részt vesz az EP plenáris vitájában.

Ismert, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, egy harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak. Vida Krisztina, az MTA munkatársa az MNO-nak elmondta: egyáltalán nem számít egyedinek a hazánk ellen induló kötelezettségszegési eljárás az Európai Unióban, ráadásul Magyarország ellen viszonylag kevés eljárás indult.

A frissen elnökké választott német szocialista képviselő egyúttal megerősítette, hogy egyik első intézkedéseként eleget tett a kormányfő felszólalásra vonatkozó kérésének. „Holnap (szerdán) kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell, hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön” – fogalmazott Schulz strasbourgi sajtótájékoztatóján.

Kérdésekre válaszolva az elnök utalt arra is, hogy a tagállamok belső politikáját nem lehet teljes mértékben elválasztani az uniós politikától, a kettő bizonyos mértékig összefonódik. Úgy vélte emellett, hogy a magyar helyzettel az EU-tagországok vezetőinek is foglalkoznia kellene. A magyar miniszterelnök szóvivőjének közleményével kapcsolatos kérdésre reagálva Schulz arról is beszélt, hogy a Magyarországot érő bírálatokban nem a baloldal támadásáról van szó, hanem arról, hogy az uniós intézmények azt értékelik, arról mondanak véleményt, összhangban van-e a magyar szabályozás az uniós joganyaggal.

Az új elnök úgy fogalmazott: bátornak találja, hogy Orbán Viktor egy szerény hangú levélben arra kéri az EP elnökét, hogy felszólalhasson az ülésen, majd a választ meg sem várva a nemzetközi baloldal támadásáról beszélő közlemény jelenik meg a magyar sajtóban.

Daul: Nincs kivétel

Ugyancsak brüsszeli sajtótájékoztatóján Joseph Daul, a néppárti EP-frakció vezetője megismételte, hogy a magyar kormánypártok képviselőit is magában foglaló frakció ahhoz tartja magát, amit az Európai Bizottság mond. Hozzátette: a napokban Orbán Viktor is arról tájékoztatta őt, hogy tiszteletben kívánja tartani a bizottsági értékelés eredményeit. Daul hangoztatta, hogy álláspontjuk szerint minden EU-tagországnak tartania kell magát a jogállamiság szabályaihoz és az uniós joghoz, ez alól nincs kivétel. Ami pedig a szerdai meghallgatást illeti, Daul kijelentette: Orbán Viktor „elég nagy politikus ahhoz, hogy meg tudja védeni magát”.

Mint arról a Hír TV beszámolt, miközben Cohn-Bendit a magyar igazságszolgáltatási reformot kifogásolta, szavaiból kiderült, hogy az alapvető tényekkel nincs tisztában. Ő ugyanis úgy tudja, hogy a nyugdíjkorhatár csökkentése az alkotmánybírákat érinti.

Cohn-Bendit aggódik

A zöldfrakció társelnöke, Daniel Cohn-Bendit újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, a demokrácia leértékelődik Magyarországon. A kétharmados többségű kormány szerinte „úgy szerkeszti át a demokráciát, hogy az alternatíva egyre kevésbé valószínű lehetőség legyen”. Bejelentette a társelnök azt is, hogy a szerdai teljes EP-vitát közvetítik az interneten, mert „a magyar médiának sajátos képessége van arra, hogy feldarabolja az információkat”. A másik zöld társelnökkel, Rebecca Harmsszal közösen kiadott közleményében Cohn-Bendit üdvözölte az Európai Bizottság strasbourgi határozatait, de aggodalmukat fejezték ki, hogy a bizottság más, a demokráciában visszalépést jelentő témákkal nem foglalkozott.

A szocialista EP-frakció – Schulz helyére frissen megválasztott – új elnöke, Hannes Swoboda sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak minősítette Orbán Viktor „teljes filozófiáját”. Úgy vélte, politikájával a kormány „elszigeteltségbe vezeti a népet”. A liberális képviselőcsoportot vezető Guy Verhofstadt közleményében szintén úgy vélte, hogy az Európai Bizottság nem ment eléggé messzire keddi döntéseivel. Elsősorban amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy az uniós intézmények eddig figyelmen kívül hagyták „az emberi jogok megsértésének központi kérdését”. A volt belga kormányfő megerősítette azt is, hogy a liberális frakció véleménye szerint eljárást kell kezdeményezni Magyarország ellen az uniós szerződés hetedik cikke alapján is, amely az uniós alapértékek megsértése esetén alkalmazandó.