Végleg elhagyták Aleppót az ENSZ odavezényelt megfigyelői, akik a szíriai helyzet feltérképezéséért, válságkezelés gyanánt tartózkodtak a közel-keleti országban. Jozefina Guerero misszióvezető arról beszélt, hogy a döntés biztonsági megfontolásból született, valamint nem tekinthető véglegesnek. Az ENSZ-szakembereket Damaszkuszba vezényelték, ott folytatják a munkát.
Nem lesz hatással a politikára
A szíriai kormány közlése szerint egyébként Rijád Hidzsáb szíriai miniszterelnök menesztése nem lesz hatással a damaszkuszi politikára. Omran az-Zohbi tájékoztatási miniszter úgy fogalmazott, hogy bármilyen posztot töltsenek is be azok, akik elmenekülnek az országból, Damaszkusz politikája nem fog változni, a kabinet folytatni fogja a válságkezelést. A tárcavezető szerint a szíriaiak túlnyomó többsége elutasítja az országgal szembeni ellenséges kampányt, az ellene összeesküvést szövögetők pedig tévednek, amikor alábecsülik a szíriai népet.
A damaszkuszi média hétfőn jelentette, hogy Rijád Hidzsáb miniszterelnök elmenekült az országból, miután leváltották. A legfrissebb hírek szerint Bejrútba ment, hogy onnan továbbrepüljön Szaúd-Arábiába, majd Törökországba. Szóvivője felolvasta Hidzsáb közleményét, amely szerint a politikus elpártolt „a gyilkos és terrorista rezsimtől”, és csatlakozott a forradalmárokhoz.
A Magyar Nemzet vezércikkei:
A háború vonzásában (részlet): Másfél éve nemegyszer hallgathatták meg a védelmi, biztonságpolitikai témákkal foglalkozó újságírók a nyugati vezetők ígéretét, miszerint nem lesz beavatkozás Líbiában. Aztán – ahogy Oroszország félrenézett a Biztonsági Tanácsban – mégiscsak lett. A „lakosság védelmére” szóló humanitárius mandátumból végül széles körű intervenció bontakozott ki, s ha Kadhafi líbiai vezetőt nem is úgy sikerült eliminálni, ahogy a parasztot veszik le a sakktábláról (mintegy hét hónapig kitartott a rezsim); a lényeg az, hogy külső segítséggel rezsimváltás történt. Azóta ha a fősodrú médiumok immár elég magas ingerküszöbét Líbiával szemben meghaladja egy hír, megbizonyosodhatunk arról, hogy milyen szépen is virágzik a líbiai demokrácia a különböző fegyveres bandák uralta, egykor országnak nevezhető entitás helyén, az észak-afrikai homokban.
Szíriai hadszíntér (részlet): Súlyos csapást szenvedett el tegnap a szíriai hatalom, amely eddig a legeredményesebben dacolt az arab tavasz fedőnevű geopolitikai folyamat feltartóztathatatlannak tűnő menetelésével. A nyugati hatalmak és Nyugat-barát térségi rezsimek által támogatott fegyveres csoportok öngyilkos terrortámadása megölte az ország vezetésének több tagját, köztük az ortodox keresztény védelmi minisztert, illetve helyettesét, aki nem mellékesen Bassár el-Aszad elnök sógora is. A merénylet azzá a lélektani fordulóponttá válhat, amelytől az út a rendszer és az ország összeomlásához vezet.
Omran az-Zohbi elítélte Rijád Hidzsáb „hazafiatlan cselekedetét”, szerinte „eltűnt az országból, nem mondott semmit, és meg sem magyarázta döntését”. Zohbi cáfolta azt, hogy a miniszterelnökkel együtt más kormánytagok is elhagyták az országot. A kabinet hétfői rendkívüli ülésén Omar Ghalauvandzsi ideiglenes kormányfőnek kinevezett eddigi miniszterelnök-helyettes elnökölt.
Hidzsáb leváltásának és menekülésének körülményei továbbra is tisztázatlanok. A Hszinhua hírügynökség úgy tudja, hogy a politikus nem volt hajlandó vasárnap aláírni egy Oroszországgal kötendő megállapodáscsomagot a szíriai nyersolaj értékesítéséről, holott az ügylet többmilliárdos bevételt jelentett volna az Aszad-rezsimnek. Hidzsáb testvére azt mondta, hogy fivérét emiatt letartóztatták volna az ország gazdaságának aláásása címén, ezért elhagyta Szíriát.
Dezertált egy tábornok
A török külügyminisztérium keddi közlése szerint dezertált egy szíriai tábornok és a kíséretében lévő 11 tiszt. A dezertőrök már Törökországban tartózkodnak, ahova hétfőn több mint 1300 menekült érkezett – jelentette az Anadolu török hírügynökség. Eddig mintegy húsz szíriai tábornok dezertált. A török hatóságok nem tudták megmondani, hogy pontosan hányan tartózkodnak közülük jelenleg Törökországban, többen ugyanis visszatértek Szíriába, hogy a rendszer ellen harcoljanak.
A szíriai felkelés kezdete – 2011 márciusa – óta közel 50 ezer menekült érkezett Törökországba, ahol a többi szomszédos országhoz hasonlóan válságot idézett elő a harcok elől menekülő szíriaiak tömeges beáramlása. Szíriai katonatisztek – gyakran sorkatonákkal együtt – szinte naponta dezertáltak a hadseregből az elmúlt hónapokban. A dezertőröket Törökországban külön táborban helyezik el, s fokozott biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe.
Merénylet a székház ellen
Szíriában a hétfő egy pokolgépes merénylettel kezdődött, robbanás rázta meg az állami rádió és televízió damaszkuszi központi épületét, a robbanásban legalább hárman megsérültek. A televízió épülete körül legutoljára szombatra virradóra volt incidens, akkor a felkelők támadták.
Továbbra is ostrom alatt
Damaszkuszt ugyan visszafoglalták a kormányerők a szíriai felkelőktől, de a második legnagyobb szír város továbbra is ostrom alatt van, Aleppót két hete tüzérséggel lövi a hadsereg. A harcban álló felek között megy a vádaskodás arra vonatkozóan, hogy ki a felelős a vérengzésekért. Emberi jogi szervezetek szerint a július volt a legvéresebb hónap a harcok kezdete óta. A tavaly március óta kitört kormányellenes felkelésben vélekedések szerint eddig több mint húszezren haltak meg.
Élő pajzs
Korábbi cikkében az mno.hu is beszámolt a The Sunday Times azon információjáról, miszerint Aleppo sűrűn lakott negyedeiben kialakított hadállásaiknál a szíriai felkelők emberi pajzsként használják a civil lakosságot.
Az emberi páncélként használt civilek mellett a falhoz térdepeltetett, legéppuskázott Sabiha milícia tagjairól is érkeztek beszámolók Szíriából. Aleppóban nem sok rokonszenv övezte a Sabiha helyi vezetőjét, ám széles körű megbotránkozást keltett, ahogy fiával és három másik rokonával együtt kivégezték, és erről filmfelvételt is készítettek – áll szintén a britek vezető napilapjában.
A Bassár el-Aszad szíriai államfő rezsimje ellen harcoló Szabad Szíriai Hadsereg egyre erősebb, mivel „szaúdi pénzből” most már páncéloselhárító, légvédelmi és mesterlövész fegyverekhez is hozzájut – derül ki a tömeglap tudósításaiból. A vérengzés és kegyetlenkedés mindenesetre egy tragédia, amely Ban Ki Mun szerint már az emberiesség elleni bűntett fogalma felé közelít.
