Klicskóék akár a kormányfőt is kiüthetik

Nagyon kiélezett küzdelem várható az ukrajnai parlamenti választásokon, mivel a kormánypártok és az ellenzék fej fej mellett áll.

Két hónappal az ukrajnai parlamenti választások előtt egyre élesebb a küzdelem a pártok között. A Viktor Janukovics és Mikola Azarov miniszterelnök vezette kormánypárti erők a 2010-es elnökválasztás óta eltelt időszak eredményeire koncentrálnak, míg az ellenzék visszavágásra készül egyrészt Julija Timosenko bebörtönzése miatt, másrészt az egyre nehezebb gazdasági helyzetből mutatnának kiutat.

A legfrissebb felmérések szerint a következő parlamentbe négy párt bejutása várható, azonban a kutatásban nem vették figyelembe a 225 egyéni körzetben lévő erőviszonyokat, amely még sokat módosíthat az országgyűlésben lévő erőviszonyokon. A közvélemény-kutatás még augusztus 10-15 között készült, 132 településen, 2009 személy megkérdezésével.

Egyre erősebb Klicsko ütése

A kormánypárti Régiók Pártja 28,1 százalékon áll, ami 0,5 százalékos emelkedés a júniusi értékhez képest. Az ellenzék legfőbb erejét adó Batkivschyna Párt 25,6 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, ami nem jelent változást a két hónappal ezelőtti eredményéhez képest. A Vitalij Klicsko vezette ellenzéki UDAR (Ütés) párt 11,5 százalékon áll, ami közel két százalékos emelkedés júniushoz képest. Az Ukrán Kommunista Párt 8,2 százalékon áll, ők több mint egy százalékos növekményt könyvelhettek el június óta.

Az ötszázalékos bejutási küszöb alatt található az Előre Ukrajna ellenzéki alakulat, amely négyszázalékos támogatottságot, míg a szélsőjobboldali Szvoboda 3,8 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött. A többi politikai erő egy százaléknál kisebb támogatottsággal bír. A válaszadók 14,4 százaléka még nem döntötte el, kire szavaz majd október végén.

A felmérésből egyértelműen látszik, hogy a mérleg nyelve helyzetbe a Klicsko vezette alakulat vagy a kommunisták kerülhetnek. Mivel az egyéni körzetek erőviszonyairól nem rendelkezünk felméréssel, így nagyon nehéz megjósolni, melyikük lehet kedvezőbb helyzetben. Az ellenzék sikere esetén óriási problémát jelenthet a szervezeti széttagoltság, amit a kormánypártok minden bizonnyal a kampányban is ki fognak használni.

Orosz lapértesülések szerint az ukrán hatóságok „váltságdíj” fejében hajlandók lennének szabadon engedni a betegeskedő volt kormányfőt. Az ukrán főügyészség augusztus elején közölte, vádat fog emelni Timosenko ellen Jevhen Scserbany donyecki üzletember és parlamenti képviselő megölésében való bűnrészességért, Leonyid Kucsma exállamfő ellen pedig új eljárást indítanak a Gongadze-gyilkosság ügyében. Az Európai Unió és Ukrajna viszonyában jelentős elhidegülést okozott a Timosenko-ügy, Brüsszel szelektív igazságszolgáltatást vet az ügy kapcsán Kijev szemére.

Nincs esély

A mostani voksolást beárnyékolja Timosenko bebörtönzése, amelyet szerdán az ukrán fellebbviteli bíróság is helybenhagyott. Az ellenzék másik fő kampánytémája a nyelvtörvény, amely lehetővé teszi, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A törvény egyértelműen a keleti régióban élő oroszok számára kedvező, míg a nyugati megyékben, ahol az ellenzék jelentős támogatottsággal bír élesen ellenzik a jogszabályt.

Hazánk is küld megfigyelőket

Ukrajna megfigyelők kiküldését kérte Magyarországtól az őszi parlamenti választásokra, amire Orbán Viktor pozitív választ adott – erősítette meg az MTI információját Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán Viktor miniszterelnök még július 16-án közölte levélben Viktor Janukoviccsal, hogy Magyarország készséggel eleget tesz a felhívásnak, és lehetőségeihez mérten csatlakozik a nemzetközi választási megfigyelők küldöttségéhez. A magyar miniszterelnök közölte az ukrán államfővel, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna politikai stabilitása mellett, „egyszersmind tudatában vagyunk annak, hogy a választások milyen fontos szerepet játszanak Ukrajna nemzetközi megítélésének alakításában” – idézte Orbán Viktor levelét Havasi Bertalan. (MTI)

A választási harcból a magyarok sem maradhatnak ki, azonban számunkra egyelőre nem alakulnak túlságosan jól az események. A magyar kormány és több kisebbségi szervezet azt szerette volna elérni az ukrán kormánynál, hogy legalább egy olyan választókerületet alakítsanak ki a Kárpátalján, ahol a magyarság többségben van. A kérés nem talált meghallgatásra, mivel a magyarok által lakott településeket három körzetre osztották, így egyéni sikerre semmi esélye sincsen a magyar közösségnek.

Időközben eldőlt, hogy Gajdos István a kormányzó Régiók Pártjának választási listáján a 74. helyet foglalja el. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke „nem eladni, hanem épp ellenkezőleg, megvédeni” szeretné a magyar érdekeket. A politikus egyébként a 2002-es választásokon „trükkök százaival” jutott a kijevi törvényhozásba, majd az MSZP–SZDSZ-kormány mindent megtett, hogy kárpátaljai riválisait ellehetetlenítse. Az UMDSZ-szel szemben álló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség mindhárom, magyarok által lakott választókerületben indít jelöltet, de ők maguk sem adnak túl sok esélyt maguknak.