Megindult az Aleppó elleni offenzíva

A támadás sikeréről ellentmondóak az információk. A hatóságok tájékoztatása szerint a város Szalaheddín nevű negyedét teljesen ellenőrzésük alá vonták.

Megkezdte szerdán a szíriai hadsereg a régóta ígért szárazföldi offenzívát a közel-keleti ország gazdasági fővárosa, Aleppó ellen. A támadás sikeréről egyelőre ellentmondásos jelentések láttak napvilágot. A szíriai hatóságok egyik képviselője a líbiai televíziónak azt nyilatkozta, hogy Aleppó Szalaheddín nevű negyedét a katonák teljesen ellenőrzésük alá vonták, míg a Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) szóvivője arról számolt be, hogy a hadsereg a szóban forgó negyednek alig 15 százalékát uralja.

„A kormányerők harckocsikkal kezdték meg támadásukat, jelenleg heves harcok folynak a körzetben” – mondta az SZSZH egyik képviselője. „A döntő ütközet kezdetét vette” – hangoztatta a német hírügynökségnek nyilatkozó Abu Omár al-Halebi, a felkelők parancsnoka.

A szíriai állami televízió szerdán azt jelentette, hogy az Aszadhoz hű erők benyomultak a Szalaheddín negyedbe, ahol megölték a felkelők nagy részét, és Aleppo más részeibe is behatoltak. A tájékoztatás szerint a középső Bab-al-Hadíd negyedben „terroristák” tucatjaival végeztek.

Kedden végleg elhagyták Aleppót az ENSZ odavezényelt megfigyelői, akik a szíriai helyzet feltérképezéséért, válságkezelés gyanánt tartózkodtak a közel-keleti országban. A The Sunday Times korábban arról adott hírt, hogy Aleppo sűrűn lakott negyedeiben kialakított hadállásaiknál a szíriai felkelők emberi pajzsként használják a civil lakosságot. A civilek mellett a falhoz térdepeltetett, legéppuskázott Sabiha milícia tagjairól is érkeztek beszámolók. Nagy megbotránkozást keltett, ahogy a Sabiha helyi vezetőjét fiával és három másik rokonával együtt kivégezték, és erről filmfelvételt is készítettek.

Kedden az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja azt közölte: a kormány ellen harcoló erők lemészároltak 16 embert Homsz környékén egy vendégházban, amely egy elektromos társaság alkalmazottainak családtagjai számára volt fenntartva. Az áldozatok között alaviták, keresztények és szunniták egyaránt voltak. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint a szíriai helyzet már az emberiesség elleni bűntett fogalma felé közelít.

Megöltek egy tábornokot a felkelők?

A Héják Zászlóalja Különleges Műveletekre elnevezésű felkelő csoport közben videoüzenetben azt állította, hogy megöltek egy Vlagyimir Petrovics Kocsijevnek hívott orosz tábornokot. Bemutattak egy dokumentumot is, amely állítólag a szíriai hadsereg által kiállított igazolvány volt. Ugyanez a csoport a múlt hónapban egy súlyos damaszkuszi merényletért is vállalta a felelősséget.

A moszkvai védelmi minisztérium ugyanakkor „nyilvánvaló hazugságnak” minősítette az állításokat. Az ilyen „kacsák” sablon alapján készülnek és terjednek, készítőik ugyanazok – hangsúlyozták a közleményében. Az orosz védelmi minisztérium Kuzsejevként (Vlagyimir Petrovics) említett egy tábornokot, akit 2010-ben elbocsátottak a hadseregből, és jelenleg Moszkvában él jó egészségnek örvendve. Szíriában egyébként több százfőnyi orosz katonai személyzet tartózkodik.

Zarándokokat ejtettek túszul

Az iráni katonai elitalakulat, a Forradalmi Gárda néhány „visszavonult” tagja is a szombaton a szíriai felkelők által elrabolt zarándokok között van – jelentette be szerdán Ali Akbar Szálehi iráni külügyminiszter. A politikus ragaszkodott ahhoz az állításához, hogy a túszok zarándokként tartózkodtak Szíriában, ahol síita kegyhelyeket kerestek fel.

„Miután helyreállt a rend Damaszkuszban, elkezdtünk zarándokokat – főként a Forradalmi Gárda volt tagjait és más hivatalnokokat – küldeni Szíriába” – mondta Szálehi, s hozzátette: már küldött üzenetet a lázadóknak, amelyben felszólította őket a túszok szabadon engedésére.

A 48 iráni elrablását a felkelőkből verbuválódott Szabad Szíriai Hadsereg egyik alakulata vállalta magára. Az alakulat hétfőn bejelentette, hogy a túszok közül hárman meghaltak a kormányerők rakétatámadásában. Ezzel szemben szerdán az iráni külügyminisztérium egyik munkatársa azt nyilatkozta, hogy mind a 48 túsz életben van.

Az ország felbomlásától tartanak

A jordán király attól tart, hogy alavita enklávé jön létre, ha megbukik Bassár el-Aszad. II. Abdalláh szerint ez évtizedekig tartó problémát jelentene a régió számára. „Van egy olyan érzésem, hogy ha (Aszad) nem lesz képes Szíriát kormányozni, jön a B terv, ami egy alavita (síita irányzatú) enklávé kialakítása” – mondta az uralkodó egy interjúban, amelyet a CBS amerikai televíziós csatorna sugárzott.

Szíriában a lakosság túlnyomó többsége az iszlám szunnita ágának követője. II. Abdalláh szerint a térségbeli országok, így Jordánia számára egy ilyen forgatókönyv lenne a legrosszabb, mivel ez Szíria felbomlását jelentené, és azt, hogy mindenki földfoglalásba kezdene. „Ha Szíria összeomlana, az olyan problémákat vonna maga után, amelyek megoldásához évtizedekre lenne szükség” – hangsúlyozta.

A szíriai kormány keddi közlése szerint egyébként Rijád Hidzsáb szíriai miniszterelnök menesztése nem lesz hatással a damaszkuszi politikára. Omran az-Zohbi tájékoztatási miniszter úgy fogalmazott, hogy bármilyen posztot töltsenek is be azok, akik elmenekülnek az országból, Damaszkusz politikája nem fog változni, a kabinet folytatni fogja a válságkezelést.