A Budapesti Nyomozó Ügyészségen kedden ismét kihallgatták a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót.
Csatáryt – aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában – július 18-án Budapesten a nyomozó ügyészek emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették, néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről döntött. A kassai gyűjtőtábor állítólagos parancsnoka tagadja bűnösségét.
A Nemzeti Emlékezet Intézete Pozsonyban mutatta be a Csatáry László ellen 1948-ban a kommunista állambiztonsági szerv (StB) által folytatott vizsgálat jegyzőkönyvezett dokumentumait.
A Csatáry ellen szerdán benyújtott új beadványban a feljelentő emberiesség elleni bűntett elkövetésével gyanúsítja az állítólagos egykori kassai rendőrparancsnokot. A feljelentést egy kassai férfi tette, nevét az ügyészség nem hozta nyilvánosságra. A beadvány indoklásában a feljelentő arra hivatkozik, hogy a Csatáry elleni 1948-as ítéletében a kassai népbíróság kizárólag a ma 97 éves vádlott 1944 júniusa és novembere között elkövetett tetteivel foglalkozik, és nem tesz említést kassai polgárok 1945 januárjában végrehajtott deportálásáról.
„A beadványban a feljelentő büntetőeljárás megkezdését indítványozza Csatáry Lászlóval szemben, azzal a céllal, hogy az 1945-ben elkövetett tetteiért is vonják őt felelősségre” – tájékoztatta az MTI-t Milan Filicko. Hozzátette: a beadványt már megkapta az annak kivizsgálásával megbízott ügyész. Arról, hogy a feljelentés alapján eljárást indítanak-e, 30 napon belül születik döntés.
A feljelentést tévő férfi – neve elhallgatását kérve – a Sme című pozsonyi liberális napilapnak nyilatkozva elmondta: az 1948-as ítélet nyilvánvalóvá teszi, hogy a bíróság akkor nem vizsgálta a volt rendőrtiszt felelősségét azoknak a történéseknek a kapcsán, amelyek „az (1944. október 15-i) nyilas hatalomátvételtől kezdve Kassa (1945. január 19-i) szovjet felszabadításáig zajlottak”. A Sme a korabeli népbíróságokon elhangzott tanúvallomásokra hivatkozva azt írta, hogy 1944 novembere és 1945 januárja között Kassán több mint 500 embert gyilkoltak meg a nyilas hatalom képviselői. A lapnak nyilatkozó feljelentő szerint Csatáryt „mint a nyilaskeresztes párt rendkívül aktív tagját” ezekért a tettekért is felelősségre kellene vonni.
Csatáryt akarja az igazságügy-miniszter
Közben csütörtökön a kassai járási bíróság megerősítette: már megkapták az igazságügyi tárcától azt – a szaktárca által a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézetétől (ÚPN) kikért – perdokumentációt amely a Csatáry ellen 1948-ban hozott népbírósági ítéletet is tartalmazza. Az iratok és Csatáry ügye kapcsán Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter hétfőn úgy nyilatkozott: szeretné elérni Csatáry kiadatását Szlovákiának. Az ehhez szükséges nemzetközi elfogatóparancs kiadásáról az illetékes kassai járási bíróság dönthet a népbíróság 1948-as halálos ítélete alapján. Ezzel összefüggésben a szlovák tárcavezető azt mondta: minden segítséget megadnak a bíróságnak, de döntésébe nem szólhatnak bele.
