Aurescu szerint a magyarországi románok helyzete távolról sem kielégítő, mert nem rendelkeznek parlamenti képviselettel, megoldásra vár a román kisebbségi önkormányzatok közismert „etnobiznisz” problémája, az anyanyelvű oktatás és számos kulturális kérdés. Ez utóbbiaknál az államtitkár Andrei Saguna érsek gyulai szobrát, a „Foaia Romaneasca” című román lap finanszírozási gondjait, és a román nyelvű műsorok szerkesztőségeinek létszámhiányát említette.
Aurescu megjegyezte: a magyar politikusoknak is voltak a kétoldalú viszonyt érintő ellentmondásos nyilatkozatai, így Románia hasonlóan nagy várakozással tekint a külügyminiszteri találkozó elé. Szerinte Nyirő József újratemetésének ügye, az önkormányzati kampányba való beavatkozás, vagy „a román alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétes”, a Trianoni Szerződés revíziójára vonatkozó nyilatkozatok nem egyeztethetőek össze a stratégiai partnerség szellemével.
„Hogy válaszoljak Németh Zsolt kollégámnak: igen, Magyarország számíthat Romániára. Őszintén reméljük – és személy szerint meg vagyok győződve róla –, hogy Románia is számíthat Magyarországra, a tíz éve kötött, európai szellemű stratégiai partnerségünket pedig sikerül megerősítenünk és változatosabbá tennünk állampolgáraink érdekében” – zárta nyilatkozatát a román külügyi államtitkár.
Konfliktusok Romániában
Az utóbbi időben több konfliktusos helyzet is kialakult Románia és hazánk között, mint például a Nyirő-ügy vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügye. A Székely Mikó Kollégium miatt is komoly viták alakultak ki. Tudjon meg többet a romániai helyzetről!
