Terrorakciónak tekinti a bengázi merényletet az Egyesült Államok

A Fehér Ház terrorcselekménynek minősítette a bengázi amerikai konzulátus ellen elkövetett fegyveres akciót.

Terrortámadás volt a bengázi amerikai konzulátus ellen elkövetett fegyveres akció – jelentette ki csütörtökön az elnöki repülőgép fedélzetén újságíróknak nyilatkozva Jay Carney fehér házi szóvivő. „Magától értetődő, hogy ami Bengáziban történt, az terrortámadás volt ” – hangoztatta Carney. „A nagykövetségünket erőszakos támadás érte, amely négy amerikai hivatalos személy halálát okozta” – mondta a szóvivő.

Vizsgálóbizottság alakul

Vizsgálóbizottság felállítását jelentette be a bengázi amerikai konzulátus elleni terrortámadás ügyében az amerikai külügyminiszter csütörtökön. Hillary Clinton közölte, hogy a bizottság élére Thomas Pickering nyugalmazott diplomatát nevezte ki, aki korábban az Egyesült Államok oroszországi, indiai, izraeli, salvadori, nigériai és jordániai nagykövetségét, valamint az ENSZ mellett működő állandó misszióját vezette.

Bengázival indult

A Mohamed prófétát gyalázó, iszlámellenes film miatt az arab világban kialakult tüntetéshullám múlt hét kedden este a líbiai Bengáziban kezdődött, ahol iszlám szélsőségesek intéztek támadást az amerikai konzulátus ellen. A bengázi támadásban Chris Stevens amerikai nagykövet és három másik amerikai hivatalos személy életét vesztette. A tiltakozó akciók halálos áldozatainak száma már eléri a harmincat.

Egy amatőr videofelvétel egyébként arról tanúskodik, hogy líbiai tüntetők menekítették ki az Egyesült Államok lángokban álló bengázi konzulátusáról Christopher Stevens amerikai nagykövetet, saját autójukkal szállították kórházba az öntudatlan állapotban lévő diplomatát, de az orvosok már nem tudtak rajta segíteni.

Iszlám témájú karikatúrát tervez a német lap

Az iszlámellenes film egyik színésznője beperelte az alkotás készítőit.

Iszlám témájú karikatúrával a címlapon tervezik megjelentetni egy német szatirikus lap következő számát. A Titanic című főszerkesztője csütörtökön azt közölte, hogy a következő, szeptember végi szám címoldalán megjelenő karikatúra egy muzulmán harcost ábrázol, a karjában Bettina Wulff-fal, Christian Wulff volt német államfő feleségével, aki újabban gyakran szerepel a bulvárlapokban. A rajz alatt egy felirat is áll majd, amely szerint „felfordult a nyugati világ – Bettina Wulff Mohamed-filmet forgat”.

A német külügyminiszter csütörtökön ezzel összefüggésben hangsúlyozta: nem szabad tovább tüzelni az iszlámellenesnek tartott nyugati megnyilvánulások miatt a muzulmán világban kelt felháborodást. Guido Westerwelle berlini sajtótájékoztatóján kifejtette: „a véleményszabadság nem a más vallásúak sértegetésének szabadsága”, és aki a vélemények szabadságára hivatkozik, annak a felelősséget is vállalnia is kell a véleményéért. Pénteken elővigyázatosságból a muzulmán világ számos országában zárva tart a német nagykövetség, és a régióban mindenütt megerősítik a német diplomáciai képviseletek védelmét – jelentette be a külügyminiszter. Hozzátette: „a helyzettől függően” további nagykövetségek bezárásáról is dönthetnek.

Nem csak az iszlámellenes film volt az ok?

Előző pénteken Kartúmban, a szudáni fővárosban a feldühödött tömeg megtámadta a német nagykövetséget. A képviseletet már korábban kiürítették, a német diplomatáknak így nem esett bántódása, de az épület kigyulladt a támadásban. A kartúmi támadást helyi beszámolók szerint nem csupán az iszlámellenes amerikai videofilm váltotta ki, helyi vallási vezetők napokig hangolták Németország ellen híveiket, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy német szélsőjobboldali csoportok iszlámellenes tüntetéseket tartanak és Mohamed prófétát gyalázzák.

Bíróság vizsgálja az iszlámgyalázó film betiltását

Bírósági vizsgálat kezdődött Izraelben csütörtökön a muzulmán világban nagy felháborodást kiváltott film betiltásának lehetőségéről, de a jeruzsálemi testület egy hónappal nyomban el is halasztotta az eljárást. Az interneten terjesztett film betiltásának érdekében egy izraeli arab képviselő, Táleb al-Szana, valamint az arab közösség más vezető személyiségei nyújtottak be közös keresetet a zsidó államban. Céljuk az, hogy a film ne legyen elérhető a Google internetes keresőn és a YouTube videomegosztó hálózaton keresztül.

A beadvány szerint a vitatott alkotás visszaél a szabad véleménynyilvánítás jogával, mert a muzulmánok hitét támadja, őket sújtó rasszizmusra buzdít, és gyűlöletet szít. A bíróság arra hivatkozva halasztotta október 15-ére a per folytatását, hogy a Google izraeli képviselői előkészíthessék a védelmet.