Az unió egysége a magyarok érdeke

Az Európai Unió egységének megőrzése mellett emelt szót Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben.

Az Európai Unió egységének megőrzése mellett szállt síkra Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben az Európa Barátai nevű szervezet által szervezett kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön.

A külügyminiszter kifejtette: Magyarország támogatja a „több Európát” koncepciót, de határozottan elutasítja „az egynél több Európa” fogalmát. Martonyi óva intette a tagországokat attól, hogy a „tűz megfékezése” érdekében falat húzzanak fel Európán belül. Ne jöjjön létre két-, majd többszintű Európa, tartsák egyben a nyájat! – érvelt a brüsszeli kerekasztal-beszélgetésen Martonyi János, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a többsebességes Európa valóság, ha a sebességben különbségek vannak, az továbbra is azt jelenti, hogy az országok egy irányba tartanak, de ha több szint, több lépcső alakul ki Európában, az tartós, állandó struktúra, ami „úgy marad” – mutatott rá a külügyminiszter.

A külügyminiszter az Európa Barátai nevű független elemzőközpont, civil szervezet Európa helyzetéről tartott kerekasztal-beszélgetésének abban a szakaszában kapott felszólalási lehetőséget, amely a szorosabb gazdasági, monetáris és politikai unió lehetőségeit boncolgatta. „Több Európa – mit jelent ez?” – tette fel a kérdést már címében a kerekasztal-beszélgetés.

Nem tökéletes az uniós rendszer

A szervezők megállapítják, hogy „a bizalom Európa gazdasági válságának egyik legnagyobb áldozata”, az integráció előnyeibe vetett hitet pedig alapjaiban rázta meg a válság. A politikai krízis megoldásaként felvázolt fiskális és politikai unió pedig felveti az EU antidemokratikus vezetési struktúrájának problematikáját – vélik a kerekasztal-beszélgetés szervezői.

A külügyminiszter a demokráciadeficit kérdéséről kifejtette, hogy évek óta napirenden van, és a jelenlegi európai rendszer nyilvánvalóan nem tökéletes. A külügyminiszter ugyanakkor rámutatott, hogy a jelenlegi szerződéses keretek között is sok mindent meg lehet oldani, több olyan döntés is született az elmúlt években, amelyek a válság megoldását hivatottak szolgálni – mutatott rá Martonyi, és ezek mielőbbi gyakorlatba való átültetését sürgette. Leszögezte, a sürgős kérdésekre kell összpontosítani, és meg kell tenni mindazt, amit a jelenlegi szerződés lehetővé tesz. Több és erősebb Európára van szükség, az eurót stabilizálni kell, és az unió bővítéséről sem szabad megfeledkezni – vélekedett a külügyminiszter.

„A piac egységét nem lehet megbontani”

A beszélgetést követően az MTI-nek nyilatkozva Martonyi az eurózóna tervezett közös bankfelügyeletéről kifejtette, hogy ha a legfontosabb szolgáltatások, a banki szolgáltatások területén az egységes piacot kettéhasítják, akkor már nem egységes a piac. Mert míg az eurózóna közösen ellenőrzött bankjai ha bajba jutnak, közvetlenül az Európai Stabilitási Mechanizmushoz fordulhatnának forrásért, az euróövezeten kívüli országok bankjainak erre nem lenne lehetőségük.

Működőképes unió

Győri Enikő szintén Brüsszelben arról beszélt a nap folyamán, hogy „Magyarországnak az az érdeke, hogy az eurózóna működjön, vége legyen a válságnak”. Beszélt a a kohéziós pénzekről is, mint mondta: csak egy olyan Európa lehet versenyképesebb, amelyben érvényesül a kohézió elve.

Magyarország üdvözölte az unió bővítésének tervezett lépéseit, amelyeket Európai Bizottság ismertetett szerdán. Stefan Füle bővítési biztos tegnap elmondta: az Európai Bizottság ismét a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Macedóniával, Albánia tagjelölti státust kaphat, Koszovóval pedig bizonyos feltételek teljesülése esetén stabilitási és társulási megállapodás megkötését ajánlja a brüsszeli testület.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szeptember 12-ei évértékelő beszédében kiemelte: új irányra van szüksége Európának. A Jobs4Europe brüsszeli konferenciát követően azt mondta: „Európa akkor tud kilábalni a válságból, ha együtt dolgozunk és cselekszünk a közös megoldások érdekében”.

„Akárhogy is van, az egységes piac egységét nem lehet megbontani” – szögezte le a külügyminiszter, aki az egységes piacot az egységes unió igazi szívének nevezte, és nem mulasztotta el kifejezni, hogy Magyarország támogatja, hogy az eurózóna „a leggyorsabban, a leghatározottabban és a leghatékonyabban” oldja meg a problémáit.

Andor a kohéziós források szükségességét is hangsúlyozta

A beszélgetésen Andor László foglalkoztatás- és szociálispolitikáért felelős uniós biztos is részt vett. Óva intett attól, hogy a demokráciadeficit fontosságát túlhangsúlyozzák, hiszen a legtöbb ország kormányát sem közvetlenül választják, a szavazók képviselőket választanak, akik megválasztják a kormányt vagy a miniszterelnököt.

Emellett hangsúlyozta az erőteljes kohéziós források és az Európai Szociális Alap szükségességét. A biztos úgy vélekedett, hogy a monetáris unió csak úgy fenntartható, ha a fegyelem szolidaritással, a kockázatok megosztásával párosul. A megszorításokról úgy nyilatkozott, hogy előfordulhat, hogy időnként kiadáscsökkentésre van szükség, de ez nem lehet vezérlőelv a monetáris unióban.

Az európai szociális piacgazdaság mellett szólt Barroso

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke beszédében az európai szociális piacgazdaság mellett állt ki. „Európai szociális modellünk és szociális piacgazdaságunk arról szól, hogy a gazdasági dinamizmust társadalmi igazságossággal vegyítjük. Ez a modell nem létezik a világ számos más pontján. Ez az a modell, amelynek a tiszteletben tartása kötelezettségünk az EU alapszerződései alapján” – mondta az unió központi javaslattevő–végrehajtó intézményének vezetője.

Barroso szerint az igazságosságnak és a szolidaritásnak központi szerepet kell betöltenie az unió lépéseiben. „Úgy vélem, ez az a kötőanyag, amely összetartja társadalmainkat és az uniót. Vannak néhányan, akik úgy hiszik, a mostani válság miatt az európai szociális modell meghalt. Nem értek egyet. Nem értek egyet, mert azt mondhatom, azt látom, hogy a világ néhány legversenyképesebb gazdasága Európában található, és ezek a társadalmi kohézió magas szintjét a társadalmi szerződések iránti, valamint a szociális partnerség kultúrája iránti nagy fokú elkötelezettséggel párosítják” – fogalmazott.

Az EB elnöke szólt arról is, hogy nagyobb felelősségérzetre van szükség a pénzügyi szektorban. Szerinte ezért kell létrehozni az egységes európai bankfelügyeleti rendszert. Reményének adott hangot, hogy a jövő heti EU-csúcson a tagországok állam-, illetve kormányfői előrelépnek az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos javaslatainak támogatásában.