További szankciókat rendeltek el a külügyminiszterek

Több országgal szembeni korlátozó intézkedések további szigorításáról döntöttek hétfőn Luxembourgban az EU-országok külügyminiszterei.

A luxembourgi EU-tanácskozáson – amelyen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviselte – Szíriát illetően feketelistára helyeznek 28 további személyt és két vállalatot. Ez azzal jár, hogy az érintettek Európában elérhető javait – például bankszámláit – zárolják, a természetes személyek pedig emellett beutazási engedélyt sem kaphatnak az unióba.

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint egyébként komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára, míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.

Az unió kész segíteni a szíriai menekülteken

Megtiltják az EU-országok lakosainak, hogy fegyverkereskedelemmel foglalkozó szíriai vállalatokkal üzleteljenek – akár adásvétel, akár szállítmányozás, akár biztosításkötés formájában. Szíriai repülőgépek ezentúl nem szállhatnak le az uniós országokban. Catherine Ashton közölte, hogy az EU kész fokozott segítséget nyújtani a szíriai menekülteknek, és közülük többeket akár be is fogadhatnak az unióban.

Irán vonatkozásában az EU azért döntött a szankciószigorítás mellett, mert Teherán nem hajlandó a megkívánt együttműködésre vitatott urándúsítási programját illetően. A gyanú szerint ez nem csupán békés célokat szolgál, hanem atombomba előállítását célozza, amit Teherán tagad.

Mindenfajta biztosítás tiltott lesz

Az új korlátozó intézkedések az iráni pénzügyi, energia- és távközlési szektort érintik elsősorban.
Csaknem minden tranzakciót megtiltanak az európai és az iráni bankok között. Az exporthitelek tekintetében eddig csak a közép- és a hosszú távú biztosítások voltak tiltottak, most azonban a tilalmat kiterjesztik a rövid távú biztosításokra is.

Tilos lesz ezentúl iráni gáz vásárlása, valamint megtiltja az EU szénhidrogén-energiahordozók szállítására alkalmas új hajók eladását Iránnak, és befagyasztja harmincnégy további jogi személy – iráni vállalat, illetve kormányhivatal – Európában elérhető vagyonát. Az Iránba szállítható alapanyagok közül most tilalom alá helyezik a grafitot, az alumíniumot és az acélt. Az iráni távközlési szektor szankcionálását illetően egyelőre csak elvi megállapodás született, a részleteket később dolgozzák ki.

Fehéroroszország továbbra is problémás

A külügyminiszterek egy évvel meghosszabbították a Fehéroroszországgal szembeni szankciók időbeli hatályát. Ezt azzal indokolták, hogy az országban továbbra sem érvényesülnek az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia feltételei. Nem engedtek szabadon minden politikai foglyot, a szabadlábra helyezetteket pedig nem rehabilitálták.

Az EU nyilatkozatban üdvözölte az október elsején tartott grúziai parlamenti választások megtartását, és „gratulált a grúz népnek a demokrácia megszilárdítása terén tett jelentős lépéshez”. E választásokon az ellenzék győzött, és vezetője, Bidzina Ivanisvili lesz az új miniszterelnök, miközben egy évig még hivatalban marad Miheil Szaakasvili államfő. Az EU „építő szellemű átmenetre” szólította fel a grúz állami intézményeket és pártokat.

Aggódnak a politikai állapotok miatt

Az uniós külügyminiszterek nyilatkozatban üdvözölték, hogy szeptember elsejére sikerült átalakítani a bosznia-hercegovinai uniós katonai műveletet, az Althea missziót, így az immár csökkentett létszámmal főként a helyi erők „képességfejlesztésére” és kiképzésére tud összpontosítani, miközben a szükséges mértékben megőrzi elrettentő képességét is. A nyilatkozatban ugyanakkor – elismerve, hogy a biztonsági helyzet továbbra is nyugodt és szilárd – aggodalommal szóltak a bosznia-hercegovinai politikai állapotokról.