Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem ültette át jogrendszerébe megfelelően az unió engedélyeztetési eljárásról szóló irányelvét. A bizottság véleménye szerint a magyarországi letelepedés nem szabható feltételül a műsorszórási engedély megadásához, mert az sérti a szabad szolgáltatásnyújtás uniós elvét, továbbá az EU telekommunikációs előírásait.
A bizottság úgy látja, hogy bár a médiaszabályozás konkrétan nem szabja a műsor-szolgáltatási engedély megadásának közvetlen feltételéül a magyarországi telephely meglétét, de a hatóságoknak lehetőséget biztosít, hogy ezt megtegyék.
Mint az MTI megtudta, 2011-ben egy műholdas műsorszóró társaság fordult az Európai Bizottsághoz, miután Magyarországon csak akkor kaphatott volna műsorszórási engedélyt, ha a cég Magyarországon is bejegyezteti magát. A vállalat, amelyet a bizottsági forrás a panaszos jogainak védelme érdekében nem nevezett meg, úgy ítélte meg, hogy jogában áll határokon átnyúló műsorszóró tevékenységet végezni anélkül, hogy bejegyeztetné magát Magyarországon.
Az MTI-nek nyilatkozó bizottsági forrás szerint az nem lehet kérdéses, hogy ehhez elengedhetetlen a magyar hatóságok engedélye, annak viszont nem lehet feltétele a magyarországi telephely megléte.
Az ügyet ismerő forrás az eljárás menetét ismertetve kifejtette, hogy a procedúra kezdeti szakaszban van; a hivatalos felszólító levél, amelyet Magyarországra küldtek, az első hivatalos lépés a kötelezettségszegési eljárásban. Hozzátette ugyanakkor, hogy minden ilyen eljárás egy informális üzenettel indul, amellyel a bizottság célja, hogy felmérje a helyzetet és megállapítsa a tényeket. Ebben az esetben is küldtek ilyen üzenetet, és a magyar hatóságoknak az erre adott „nem kielégítő” válasza miatt döntöttek a kötelezettségszegési eljárás elindításáról.
Eljárás a távközlési különadó miatt
Az Európai Bizottság múlt héten is indított egy kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a 2010-ben bevezetett távközlési különadó miatt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint jól védhető a magyar álláspont a távközlési adó ügyében, mivel nem díjról, hanem adóról van szó. Egy esetleges elmarasztaló uniós döntés mintegy 160 milliárd forintos adó-visszatérítési kötelezettséggel járna, de a tárca szerint ez nem az idei büdzsét terhelné.
