Távközlési adó: „jól védhető a magyar álláspont”

Az NGM szerint jól védhető a magyar álláspont a távközlési adó ügyében, mivel nem díjról, hanem adóról van szó.

Az EU luxemburgi székhelyű igazságszolgáltatási intézménye pénteken jelentette be: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása keretében az Európai Unió Bírósága elé került a 2010-ben bevezetett távközlési különadó ügye.

NGM: ez nem egy új eljárás, hanem egy meglévő folytatása

Az NGM az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban úgy reagált: a távközlési szektort is terhelő ágazati különadó kapcsán a Európai Bizottság nem új eljárást indított az Európai Bíróság előtt, hanem egy már megindított kötelezettségszegési eljárást folytatott tovább, amikor a bizottság előtti eljárási szakaszt – a magyar álláspont elfogadása nélkül – lezárta, és keresetet nyújtott be Magyarország ellen.

Az Európai Bizottság idén júniusban figyelmeztette hivatalosan Magyarországot a távközlési szektor különadója, illetve a különleges kiskereskedelmi adók ügyében. A brüsszeli szóvivő akkori magyarázata szerint a hivatalos figyelmeztetés valójában még nem jelentette a kötelezettségszegési eljárás megindítását, pusztán azt, hogy további tájékoztatást kérnek a magyar kormánytól. Az NGM akkor azt közölte, hogy Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a törvényt, mivel a kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság által vitatott magyar jogszabályhelyek teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak. Azt is hangsúlyozták: Magyarország kész arra, hogy álláspontját a kötelezettségszegési eljárásokban az Európai Bíróság előtt is megvédje.

A bizottság álláspontja szerint  – azzal, hogy az ágazati különadó kifejezetten a távközlési társaságokra vonatkozik – sérti az EU engedélyezési irányelvének azon előírását, amely szerint a távközlési szektort csak olyan díj terheli, amely a költségekkel arányban áll.

Tekintettel arra, hogy Magyarország ezt a bizottsági álláspontot nem osztotta, és a szabályozást hatályában fenntartotta, a bizottság a kötelezettségszegési eljárást azzal a megállapítással zárta, hogy a magyar szabályozás uniós jogot sért, és deklarálta, hogy erre hivatkozással az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen eljárást fog indítani – foglalta össze a történéseket az NGM. A tárca szerint a magyar álláspont jól védhető, ugyanis az ágazati különadó – nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is – nem díj, hanem adó.

Akár 160 milliárdot is fizethet Magyarország

Amennyiben az EU Bíróság elmarasztaló ítéletet hoz, úgy ez mintegy 160 milliárd adó-visszatérítés kötelezettségével járhat. Tekintettel arra, hogy a bírósági eljárás csak a kereset kézbesítésével kezdődik, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az EU Bíróság eljárása akár évekig is elhúzódhat, így egy esetleges elmarasztaló döntés sem lehet hatással az idei költségvetésre – írta az NGM.