Elérték Tel-Avivot a palesztinok, kemény izraeli válasz jöhet

Izrael megkezdte a tartalékosok behívását egy esetleges szárazföldi behatoláshoz a Gázai övezetbe, eközben palesztin rakéta csapódott be Tel-Avivban.

PR
2012. 11. 15. 21:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Beni Ganc tábornok, vezérkari főnök Izraelben engedélyezte a hadsereg előkészítését egy szárazföldi hadművelethez, és megkezdték a tartalékosok behívását egy esetleges szárazföldi behatoláshoz a Gázai övezetbe – közölte Joáv Mordeháj dandártábornok, az izraeli hadsereg szóvivője csütörtökön. „Ez egy korlátozott mozgósítás, amely főleg a hátország egységeit érinti”– tette hozzá az izraeli kettes tévécsatornának nyilatkozva.

A palesztin Gázai övezetből kilőtt rakéta csapódott be csütörtökön Tel-Aviv egyik déli elővárosában, de nem okozott kárt – közölte az izraeli hadsereg. Rison Lecion a legtávolabbi célpont, ahová eddig a Gázai övezetet ellenőrző szélsőséges Hamász szervezet rakétái eljutottak. A rakéta nyílt területen ért földet. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő Tel-Avivban sajtótájékoztatót tartott, amelyen megismételte, hogy az ország vezetése bármilyen szükséges lépést megtesz, hogy megvédje polgári lakosságát a gázai rakétáktól.

Ehud Barak védelmi miniszter harmincezer tartalékos katona behívásának engedélyezését kéri a kormánytól a Gázai övezetben indított hadműveletének kiterjesztéséhez az izraeli közszolgálati rádió csütörtök esti értesülése szerint. A csütörtökön bejelentett, úgynevezett nyolcas számú behívókkal egy szárazföldi behatolást készítenek elő a Gázai övezet területére – közölte a rádió híradása. Sajtóértesülések szerint az izraeli hadsereg a Tel-Avivot célzó palesztin rakétatámadások nyomán csapatmozgásokat is végrehajtott a Gázai övezet határának irányába.
Izraeli kormánytagok már korábban kijelentették, hogy szükség esetén a hadsereg a légicsapások mellett szárazföldi műveletbe is bocsátkozik.

Palesztinok ezrei kísérték utolsó útjára a Hamász-vezért

A Gázai övezetben palesztinok ezrei kísérték utolsó útjára Ahmed al-Dzsabarit, a hatalmon lévő palesztin radikális Hamász szervezet katonai szárnyának szerdán megölt vezetőjét, aki régóta az Izrael által leginkább üldözött személyek listájának élén állt. A holttestét hordozó gyászolók bosszúért kiáltottak, és néhány fegyveres lövéseket adott le a levegőbe. A temetésen magas rangú Hamász-vezetők nem jelentek meg az izraeli Iszrael Hajom című újság internetes beszámolója szerint.

Csütörtök este Iszmáil Haníje gázai miniszterelnök felvételről televíziós beszédet intézett az övezetben élőkhöz. Mint mondta, „a mai események fordulópontot jelentenek az Izrael elleni harcban”. Támadta az amerikai vezetést, amely – mint mondta – elfogult a „zsarnoki és elnyomó” Izrael javára. Megköszönte Mohamed Murszi egyiptomi elnöknek, hogy szolidáris a Gázai övezet lakóival, és felszólította, hogy teljesen nyissa meg a rafahi határátkelőt az emberek és a javak Egyiptomba jutásának érdekében. A helyszíni jelentések megerősítették, hogy pénteken a tervek szerint a Gázai övezetbe látogat Hisam Mohamed Kandil egyiptomi miniszterelnök a Hamász vendégeként.

Több mint 150 sebesült

Magyarország nagyon sajnálatosnak tartja a Közel-Keleten kialakult helyzetet, együtt érez az áldozatokkal, és azt szorgalmazza, hogy Izrael és a palesztinok az erőszakot beszüntetve, békés úton rendezzék konfliktusukat – mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője csütörtök este az MTI-nek. A tárca szerint a közel-keleti konfliktus megoldásának alapja a kétállamos megoldás, amely egy szuverén, önálló és életképes, a szomszédaival – köztük Izraellel – békében élő palesztin állam létrejöttével valósulhat meg. A palesztin ENSZ-kezdeményezés ügyében jelenleg is egyeztetnek Magyarországon. A palesztinok határozati szövegjavaslatát alaposan megvizsgálják, a magyar álláspont kialakítása folyamatban van – írták. Mint közölték, az Európai Unió tagállamai is folyamatosan egyeztetnek az ügyben, és Magyarország azt szeretné, ha uniós konszenzus alakulna ki.

A legfrissebb palesztin közlések szerint az izraeli hadműveletnek már tizenöt halálos áldozata van palesztin részről, a sebesültek száma meghaladja a 150-et. Háled Mesaal, a Hamász politikai vezetője egy szudáni iszlám konferencián arról beszélt, hogy a hadművelettel Izrael az „arab tavasz”  utáni arab világot is teszteli. Izraelt gyengének és összezavarodottnak mondta az „arab tavasz” hozta változásokra adott válaszok szempontjából.

Egy Hamász-szóvivő csütörtökön kizárta, hogy a jelenlegi helyzetben a szervezet tűzszünetről kezdene tárgyalásokat Izraellel.

Nem jelent százszázalékos biztonságot a rakéták ellen

Ehud Barak izraeli védelmi miniszter csütörtökön ellátogatott a Vaskupola nevű rakétavédelmi rendszer Beér-Seva melletti állomására. Dicsérte a rendszer hatékonyságát, de figyelmeztetett, hogy nem jelent százszázalékos biztonságot a rakéták ellen. Felszólította a rakéták hatótávolságán belül élőket, hogy engedelmeskedjenek a felszólításnak, és légiriadók idején vonuljanak védelmet nyújtó helyekre – jelentette az izraeli közszolgálati rádió.

A közszolgálati rádió csütörtökön minduntalan megszakította adását, a különböző műsorok közben bemondták, hogy „piros szín”, majd különböző települések neveit, ahol éppen légiriadó volt. Ezeken a helyeken rakéták becsapódása várható, és a figyelmeztetés azt jelentette, hogy a lehető leghamarabb az óvóhelyekre kell menni.

Száz célpontra mértek csapást a Gázai övezetben

Közel 100 célpontra mért csapást az izraeli légierő a Gázai övezetben csütörtökre virradóra. A térségben tevékenykedő szélsőségesek is nagyjából ugyanennyi rakétát lőttek ki Izrael területére. Benjámin Netanjahu szerda este kijelentette, a Gázai övezetben aznap indított izraeli hadművelet „világos üzenet” volt a palesztin radikális Hamász szervezet számára, és a hadsereg szükség esetén kész kiterjeszteni azt. Az izraeli művelet gyakorlatilag azzal a légicsapással kezdődött, amely megölte Ahmed al-Dzsabarit, a Gázai övezetet irányító Hamász katonai szárnyának parancsnokát. Palesztin közlés szerint a szerdai hadmozdulat összesen mintegy húsz légicsapásból állt, és ezek során összesen hét palesztin halt meg, további 45 pedig megsebesült.

Az oslói egyezmény felmondása is felmerült

Ismert, Izrael megfenyegette a Palesztin Hatóságot, hogy teljes egészében vagy részben felmondja az izraeli–palesztin oslói egyezményeket, ha az ENSZ-státuszuk felértékelését fogják kérni a palesztinok – írta szerda reggel a Haarec című izraeli napilap külügyminisztériumi belső utasításokra hivatkozva. Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter november 9-én Bécsben rendkívüli értekezletet tartott az Európában akkreditált izraeli nagyköveteknek, amelyen a diplomaták azt vitatták meg, miként lobbizzanak azért, hogy az európai kormányok a palesztinok ENSZ-státuszának felértékelésére vonatkozó kérés elutasítása vagy a döntés elhalasztása mellett döntsenek.

Az 1993-as oslói egyezmények keretében Izrael és a Palesztin Hatóság megegyezett, hogy Ciszjordániát három közigazgatási egységre – úgynevezett A, B és C területre – osztják. Ezt követően Izrael Ciszjordánia egyes részeiről kivonta csapatait. Az A terület teljesen a Palesztin Hatóság felügyelete alá tartozik, a B területet Izrael felügyeli, de palesztin közigazgatással működik, míg a C terület izraeli fennhatóság alá tartozik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.