Nem lehet tovább tűrni a lázadók túlkapásait

Felszólította a szíriai ellenzék új koalícióját két jelentős nemzetközi emberjogi szervezet, hogy helyezze előtérbe a lázadók túlkapásai elleni harcot.

Felszólította a szíriai ellenzék új koalícióját két jelentős nemzetközi emberjogi szervezet, a Human Rights Watch (HRW) és az Amnesty International (AI), hogy helyezze előtérbe a lázadók túlkapásai elleni harcot. A New York-i központú HRW közleménye szerint a koalíció „küldjön világos üzenetet az ellenzék harcosainak, hogy tartsák tiszteletben a háborúra vonatkozó és az emberjogi törvényeket, és tudassa velük, hogy azok megsértése felelősségre vonással jár”. A londoni székhelyű AI azt szorgalmazza, hogy „az ellenzék új vezetése figyelje és akadályozza meg az emberi jogokra vonatkozó törvényeknek saját erői által történő megsértését”.

Brit álláspont: ez még nem elég

William Hague brit külügyminiszter fontos mérföldkőnek nevezte a szíriai ellenzéki erők összefogását, de véleménye szerint ez még nem elég ahhoz, hogy elismerjék brit részről a szervezetet. A szíriai ellenzéki szervezetek vasárnap Dohában írtak alá előzetes megállapodást arról, hogy koalícióba tömörülnek, s az összefogás élére vezetőt is választottak Ahmad Maaz al-Hatib, a damaszkuszi Nagymecset mérsékelt beállítottságú korábbi imámja személyében. „Ha a szervezet kivívja magának a támogatást Szíriában, akkor elismerjük mint a szíriai nép törvényes képviselőjét” – jelentette ki Hague.

Mindezek mellett a szíriai légierő egy vadászgépe a felkelők kezén lévő északkeleti határvárost, Rász-el-Aint már második napja bombázta. A határ török oldalán lévő Ceylanpinarból látni lehetett, hogy a szíriai városban sűrű füstoszlopok emelkedtek az égbe. A Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők próbálják visszaszerezni az ellenőrzést Rasz-el-Ain fölött, amelyet csütörtökön foglaltak el a lázadók, és a hadsereg offenzívája az egyik legnagyobb menekülthullámot indította el a szíriai felkelés tavaly márciusi kezdete óta. Hétfőn a légicsapások a határ török oldalát is érték, több ember halálát okozva, s kiváltva az ankarai kormány tiltakozását, amely a NATO-t és az ENSZ Biztonsági Tanácsát is tájékoztatta a történtekről.

Izrael 40 év után ismét lőtte Szíriát

Az izraeli hadsereg az 1973-as arab–izraeli (jom kippuri) háború óta első alkalommal adott le figyelmeztető lövéseket szíriai területre múlt héten vasárnap azt követően, hogy a szíriai hadsereg és a felkelők harca során eltévedt aknagránátok csapódtak be az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon.

Ehud Barak izraeli védelmi miniszter ezt megelőzően ugyancsak vasárnap a hadsereg rádiójában megfenyegette Szíriát: ha újabb szíriai lövedékek csapódnak be a Golán-fennsíkon, azt Izrael nem hagyja válasz nélkül. A bejelentés napokkal azt követően hangzott el, hogy Izrael felszólította Bassár el-Aszad szíriai elnököt: fékezze meg az ellenzéki erők elleni támadásokat a Golán-fennsík közelében.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Keresztényellenesség

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Gondot okoz a térségben

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.

Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.