Luc Frieden luxemburgi pénzügyminiszter szerint még fontos kérdések vannak nyitva, amelyeket meg kell oldani. A politikus úgy vélekedett, hogy a döntés akár hónapokig is elhúzódhat. Anders Borg svéd tárcavezető egyenesen elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi javaslatot, és felvetette egy „technikai szerződésmódosítás” lehetőségét.
Cél az egyenlő elbánásban való részesítés
Orbán Viktor október 19-én, a bankfelügyelet ügyében meghatározó EU-csúcs után úgy vélekedett, hogy a megbeszélésnek az volt a célja, hogy a tagországok vezetői világossá tegyék: komolyan gondolják, amit idén nyáron meghirdettek, vagyis azt, hogy az eurózóna megmentése érdekében teljes – banki, költségvetési, politikai – integrációra van szükség.
Az euróövezeti bankunió kérdésében Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell kerülnie azt, hogy méltatlan helyzetbe kerüljön. A miniszterelnök a sajtónak nyilatkozva azt mondta: „nem vagyunk tagja az eurózónának, amely nagy bajban van” – mondta. Szerinte „a mi érdekünk is az, hogy megoldják a problémáikat”, ám a döntések hatással lesznek Magyarországra. „Nem mindegy, hogy hogyan oldják meg a saját válságukat” – állapította meg a kormányfő.
A politikus kijelentette, a jelenlegi javaslatok alapján nem tudja elképzelni, hogy megállapodás szülessen. Borg elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bankfelügyeletet ellátó testület az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának alárendeltje legyen. A kormányzótanácsban ugyanis csak az eurózóna tagországai rendelkeznek szavazati joggal, a többi állam, így a többi között például Svédország, nem szólhat bele a döntésekbe.
Anders Borg hangot adott annak a véleményének is, hogy minden tagállamnak egyenlő elbánásban kell részesülnie, ha ehhez „technikai szerződésmódosításra” van szükség, akkor attól sem szabad elzárkózni. Ellenkező esetben az EKB keretein kívül kell megvalósítani az eurózóna közös bankfelügyeletét – szögezte le Borg.
Ciprus az év vége előtt végezne
A tanács soros elnöki tisztét betöltő ciprusi pénzügyminiszter, Vászosz Szhiarlisz reményét fejezte ki, hogy még a tanács ciprusi elnöksége idején, vagyis az év vége előtt le lehet zárni az egyeztetéseket.
A nyári és az októberi uniós csúcson arról született döntés, hogy az eurózóna közös bankfelügyelete az EKB-n belül jön létre, és ennek jogi kereteit idén év végéig megalkotják. Az unió működéséről szóló szerződés ugyanis világosan kimondja, hogy a tanács egyhangú döntésével felruházhatja pénzpiaci felügyeleti jogkörökkel az EKB-t.
Londoni pénzügyi elemzők az EU-csúcs után úgy vélték, nem történt elégséges előrelépés az euróövezeti bankunió megteremtése felé, és ez az egész euróövezeti válságkezelés hitelességét kockáztatja.
Egyéb gazdasági kérdések is napirendre kerültek
A pénzügyminiszterek keddi tanácskozásának egyik legfőbb témája az eurózóna közös bankfelügyelete, de emellett szerepel még a napirenden a tőkemegfelelési szabályok átalakítására vonatkozó irányelvtervezet, a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére vonatkozó megerősített együttműködési kezdeményezés, amelynek keretében 11 tagállam a pénzintézetek közötti ügyletekre 1 ezrelékes, a származékos ügyletekre 0,1 ezrelékes adót vetne ki, továbbá az úgynevezett „kettes csomag”, amely nagyobb ellenőrzést engedélyezne az európai intézményeknek az eurózóna tagállamainak költségvetését illetően.
A tervezett két új jogszabály értelmében a közös pénzt használó államoknak minden év október 15-éig meg kellene küldeniük az Európai Bizottság és a tanács részére a következő évre vonatkozó költségvetési terveket. A túlzott deficit miatti eljárás alatt álló országokat különösen alaposan ellenőriznék annak érdekében, hogy kiderüljön, fennáll-e annak veszélye, hogy nem képesek határidőre csökkenteni államháztartási hiányukat. A pénzügyi stabilitási gondokkal küzdő vagy pénzügyi segítségben részesülő államokat pedig még ennél is szigorúbban ellenőriznék az uniós intézmények.
