A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő közgazdászai az EU-csúcstalálkozón történtekről befektetőknek összeállított pénteki elemzésükben korlátozottnak nevezték a bankunió ügyében elért haladást. Véleményük szerint emiatt megnövekedett az euróövezeti döntéshozókra nehezedő nyomás annak érdekében, hogy a következő, decemberi csúcstalálkozón immár valóban jelentős eredmények szülessenek ebben a kérdésben.
A Fitch londoni elemzői szerint ha nem sikerül fenntartani a bankunió és a valódi gazdasági-pénzügyi unió megteremtését célzó intézkedések lendületét, akkor sérülhet az euróövezeti válság megoldására tett erőfeszítések hitelessége, és a valutaunió még inkább ki lesz téve a piaci nyomásnak.
Még kezelhető
A hitelminősítő szerint rövid késedelem „még kezelhető”, mivel az eddig megtett lépések, például az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kialakítása és az eurójegybank (Európai Központi Bank, EKB) hajlandósága a szuverén kötvényvásárlásokra enyhítette a piaci nyomást, ezek a fejlemények ugyanis ígéretet jelentenek a sebezhető euróövezeti államadósok likviditási támogatására. A további késedelmek azonban növelik annak a kockázatát, hogy végül nem lépnek életbe azok a szerkezeti reformok, amelyek a teljes mértékben működőképes gazdasági és pénzügyi unió létrehozásához szükségesek – vélekedtek pénteki londoni elemzésükben a Fitch Ratings szakértői.
A cég szerint a pénteki EU-csúcs kimenetele arra vall, hogy a bankunió megteremtése még „odébb van”, bár a politikai tárgyalások természetéből eredően mindig is az volt a valószínűbb, hogy a kritikus jelentőségű döntésekkel megvárják a decemberi csúcsértekezletet.
A Fitch Ratings elemzői közölték: véleményük szerint a teljesen kifejlett egységes bankfelügyeleti rendszer létrejöttére még legalább egy évet várni kell, sőt még az sincs egyértelműen körülírva, hogy pontosan mit is kell érteni a teljes bankunió alatt.
Nem lehet a bankoknak adni a pénzt – még
A hitelminősítő szakelemzői szerint az ESM forrásait mindaddig nem lehet közvetlenül felhasználni a bankok feltőkésítésére – és így a bankok és a szuverén adósok közötti „ördögi kör” megtörésére sem –, amíg nem lép működésbe az egységes bankfelügyeleti mechanizmus. Emiatt továbbra is bizonytalan például az, hogy az ír költségvetésre mekkora terhet ró az ír bankrendszer pénzügyi kisegítése, vagy az, hogy a spanyol bankrendszer feltőkésítésére az ESM elődje, az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) keretében elkülönített hitel a spanyol állam pénzügyi mérlegét fogja-e terhelni.
