Orbán Viktor szerint a mostani EU-csúcsnak az volt a célja, hogy a tagországok vezetői világossá tegyék: komolyan gondolják, amit idén nyáron meghirdettek, vagyis azt, hogy az eurózóna megmentése érdekében teljes – banki, költségvetési, politikai – integrációra van szükség.
A magyar miniszterelnök a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli tanácskozása után nyilatkozott a sajtónak. „A helyzet, bár könnyebb, mint júniusban volt, még mindig törékeny” az európai gazdaságban – állapította meg a kormányfő.
Nem mindegy
Az euróövezeti bankunió kérdésében Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell kerülnie azt, hogy méltatlan helyzetbe kerüljön. A miniszterelnök a sajtónak nyilatkozva azt mondta: „nem vagyunk tagja az eurózónának, amely viszont nagy bajban van” – mondta. Szerinte „a mi érdekünk is az, hogy megoldják a problémáikat”, ám a döntések hatással lesznek Magyarországra. „Nem mindegy, hogy hogyan oldják meg a saját válságukat” – állapította meg a kormányfő.
Elmondta: Magyarország a visegrádi négyek többi tagjával egyeztetve azt az álláspontot képviselte, hogy a bankuniót megteremtő intézkedések nem kerülhetik ki az EU meglévő intézményrendszerét, nem hozhatják a mostaninál rosszabb helyzetbe az eurózónán kívüli országokat, és nem veszélyeztethetik a belső piac egységét.
Egyensúlyban legyenek a jogok és kötelezettségek
Ha lesz bankunió, annak a szabályai Orbán Viktor szerint az abban résztvevőkre kell, hogy vonatkozzanak, az eurózónán kívüli országoknak pedig meg kell adni a döntési lehetőséget, hogy kívánnak-e csatlakozni. „Akik be akarnak lépni, azok számára a jogok és a kötelezettségek legyenek egyensúlyban” – tette hozzá. Ha az eurózónán belül a bankrendszer kimentését szolgáló „speciális pénzügyi védőbástya” létrehozása mellett döntenek, akkor ilyet az eurózónán kívüli országok számára is létre kell hozni – szögezte le Orbán Viktor.
Megfelelő módon kell kezelni az anya- és leánybankok problémáját – mondta a miniszterelnök, elfogadhatatlannak nevezve, hogy fiókokká alakítsák át a külföldi kézben levő leánybankokat. A két kategória esetében ugyanis eltér a nemzeti felügyeleti jogkör. Orbán Viktor a bankuniót illetően a német állásponttal értett egyet, azzal, hogy a létrehozás gyorsasága nem mehet a minőség rovására.
Brüsszel mondja meg, mennyit kell még javítanunk
Orbán szerint Magyarország most azt várja az Európai Bizottságtól, hogy mondja meg, mennyivel kell még javítani az egyenlegen ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Elmondta, hogy megkapta Brüsszel válaszát a legújabb egyenlegjavító intézkedésekre, ezért péntek reggel „telefonos kormányülést” tartott, és a kikérte a kormánytagok jóváhagyását a Brüsszelnek adandó válaszhoz.Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint az újabb egyenlegjavító intézkedésekkel Magyarország „már majdnem” eleget tesz a kívánalmaknak – mondta Orbán Viktor, aki ennek nyomán azt kérte Brüsszeltől, számszerűsítse az igényét.
Mint arról az mno.hu beszámolt, a kormány újabb, összesen 367 milliárd forint értékű kiigazításról döntött 2013-ra. Portálunk megtudta: pénzügyi helyett gyakorlatilag nyílt politikai harc bontakozott ki az Európai Bizottság baloldali többsége és a magyar kormány között. A magyar kormány ugyan vállalt további kiigazításokat, de változatlanul nem hajlandó a bérekhez és a nyugdíjakhoz nyúlni. A baloldali érdekkörök az utóbbi eszközzel akarják politikailag térdre kényszeríteni az Orbán-kormányt, míg ezzel szemben a kabinet nemhogy a bérekhez nem nyúl, hanem a megmaradt bankadóból finanszírozhatja a pedagógusbér-emelést.
Mint arról beszámoltunk, a Matolcsy György által szerdán bejelentett intézkedések döntően a hazánkban lévő multinacionális vállaltokat és bankokat érintik, nem a bérből és fizetésből élőket. A lépések révén közel 400 milliárddal javulhat a költségvetés egyenlege.
Elő fogjuk teremteni
„Akármit csinálunk, sose elég” – fogalmazott a kormányfő. Most az a helyzet, hogy Brüsszel szerint statikusan szemlélve már a határon belül vannak a várható magyar hiányadatok, dinamikusan szemlélve azonban még vannak kétségek – fűzte hozzá. Ez szakértők szerint azt jelenti, hogy az intézkedések nem csupán a mérleget javítják, hanem egyben bizonyos mértékben visszafogják a növekedést is, és e várható negatív hatásnak a bekalkulálásával már nem látszik egyértelműnek a megfelelő végeredmény az Európai Bizottság szerint – mondta a kormányfő. Orbán Viktor megjegyezte: most már a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint is három százalék alatt várható Magyarországon a költségvetési hiány 2013-ban.
„Azt kérjük az Európai Uniótól, mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elő fogjuk teremteni” – közölte a miniszterelnök, aki meg is nevezte azokat a forrásokat, ahonnan ezt elő fogják teremteni. „Bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte „csak kicsi korrekcióra lesz szükség”.
Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett: ha sikerül kijutni a 2004-es magyar EU-csatlakozás óta folyamatos túlzottdeficit-eljárás alól – ami évről-évre hatalmas károkat okoz az országnak –, akkor elképzelhetetlen, hogy ez ne eredményezze egyúttal az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal való pénzügyi tárgyalások sikerét is.
Orbán szerint nem élhetünk a lehetőségeinken túl
A miniszterelnök az Európai Néppárt bukaresti kongresszusán csütörtökön arról beszélt: az elmúlt időszak egyik nagy tanulsága, hogy a válságot nem lehet ugyanolyan eszközökkel kezelni, mint korábban. „A válság megtanított minket arra, hogy nem élhetünk a lehetőségeinken túl, nem elég a meglévő struktúrák megreformálása, ennél több kell” – fogalmazott.
A cikk folytatódik, lapozzon!
---- Célegyenesben a közös bankfelügyelet ----
Célegyenesben a közös bankfelügyelet
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke péntek hajnalban Brüsszelben bejelentette: január 1-jéig elkészül az eurózóna közös bankfelügyeletének jogi keretrendszere, a gyakorlati megvalósításon pedig 2013 folyamán kezdenek dolgozni.
Van Rompuy az eurózóna közös bankfelügyeletének felállítását a valódi gazdasági és monetáris unió (EMU) megvalósításának sürgős elemének nevezte. A tanács elnöke ismertette, hogy a júniusi csúcson javasoltaknak megfelelően az eurózóna közös bankfelügyeletének központja az Európai Központi Bank (EKB) lesz, ugyanakkor ennek bizonyos elvek szem előtt tartásával kell megvalósulnia.
Jogi megoldást kell találni a zónán kívüli országok számára
Politikailag megvalósítható, de jogi megoldást igényel Herman Van Rompuy szerint az, hogy az eurózónán kívüli országok egyenlő felekként csatlakozhassanak az eurózóna közös bankfelügyeletéhez. „Ez sokkal inkább jogi, mintsem politikai probléma” – vélte az uniós csúcs végeztével az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben.
Az eurózónán kívüli országok, így például Svédország, Dánia és Magyarország is azt sérelmezte az Európai Bizottság közös bankfelügyeletre vonatkozó javaslatában, hogy az övezeten kívüli országok, ha csatlakoznak a bankfelügyelethez, akkor gyakorlatilag másodrendű tagok lennének az Európai Központi Bank (EKB) által üzemeltetett rendszerben, mert az EKB-ban a jelenlegi jogi keretek között csak az eurózóna tagjai rendelkezhetnek szavazati joggal. Ráadásul a zónán kívüli országok bankjai versenyhátrányba is kerülhetnének az euróövezeti bankokkal szemben, mert azok a bankfelügyelet létrejötte után a tagállamok közbeiktatása nélkül, közvetlenül az Európai Stabilitási Mechanizmushoz fordulhatnak majd segítségért, ha bajba jutnak, az övezeten kívüli országok bankjainak azonban erre nem lenne lehetőségük a bizottság javaslatának értelmében.
Meg lehet törni az ördögi kört
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a csúcstalálkozón nagy haladást sikerült elérni a valódi gazdasági és monetáris unió terén. Megerősítést nyert, hogy a bankok és az államok közötti ördögi kört meg kell törni – ez pedig a bankfelügyelet jogi kereteinek év végéig történő kidolgozásával valósulhat meg. Ez utat nyit annak, hogy az 500 milliárd eurós hitelkihelyezési képességgel bíró Európai Stabilitási Mechanizmus a tagállamok közbeiktatása nélkül, közvetlenül feltőkésítse a bajba került bankokat – fejtette ki a portugál politikus. Egyben ígéretet tett arra, hogy a következő hetek folyamán a terv részleteit is kidolgozzák, a decemberi uniós csúcsra pedig konkrét határidőket tartalmazó ütemtervet tesznek le az tagállamok állam- és kormányfői elé.
Hollande gyors döntést szorgalmazott a görögök ügyében
Francois Hollande francia államfő gyors döntést szorgalmazott a Görögországnak szánt 130 milliárd eurós mentőcsomag következő, 31,5 milliárd eurós részletének kifizetéséről az uniós állam- és kormányfők tanácskozásának végeztével. A szocialista politikus bejelentette, hamarosan hivatalos látogatásra Görögországba utazik, és úgy vélekedett, hogy a görögök hatalmas erőfeszítéseket tettek az államháztartásuk rendbetételére.
Szamarasz bizakodó
Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök a csúcstalálkozó végén azt hangsúlyozta, hogy a görög államadósság problémája középtávon, politikai úton megoldható, az ország így nem kényszerül majd elhagyni az eurózónát. Reményét fejezte ki, hogy a trojka (az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank) pozitívan értékeli majd a görög gazdasági kiigazító csomagot, és az ország hozzájuthat a mentőcsomag következő részletéhez. Megismételte, hogy a pénz híján Görögország tartalékai november végén kimerülnek, és Athén fizetésképtelenné válik. Szamarasz elmondta, bízik abban, hogy a bankfelügyelet létrejöttével az Európai Stabilitási Mechanizmus feltőkésíti a görög bankszektort. Ez nagyjából 50 milliárd euróval csökkentené a Görögországot fojtogató államadósság mértékét – magyarázta a görög kormány vezetője.
Merkel: sok az egyensúlytalanság
Angela Merkel sajtótájékoztatóján arról beszélt: számottevő egyensúlytalanságok maradtak az eurózónában. A német kancellár Görögországról azt mondta, Athénnak jók a kilátásai az eurózónában, amennyiben végrehajtja a vállalt reformokat, ugyanakkor van még tennivalója annak érdekében, hogy megfeleljen kötelezettségeinek. Hozzátette, hogy Görögország adósságválságának megoldásával kapcsolatban sürget az idő.
Angela Merkel kitért a spanyol bankszektor problémáinak az eurózóna mentőalapjából történő közvetlen feltőkésítéssel történő megoldására is. Úgy nyilatkozott: mivel a spanyol bankszektor gondjait már pontosan azonosították, a feltőkésítési programról pedig már megszületett a megállapodás, azt már nem lehet visszamenőleg megváltoztatni. „Nem lesz visszadátumozott közvetlen feltőkésítés. Csak a jövőben keletkező kockázatok kezelésére lehet majd a közvetlen feltőkésítést alkalmazni, mert úgy gondolom, hogy mire erre lehetőség nyílik, a spanyol bankokkal már nem lesz gond, legalábbis ebben bízom” – fejtette ki a kancellár.
Hónapokra lehet szükség, mire létrejön a bankfelügyelet
Az eurózóna bankuniójának létrehozásával kapcsolatban Angela Merkel „minőségi ugrást” sürgetett, majd megismételte, hogy az ennek első lépéseként létrehozandó közös bankfelügyelet felállításához hónapokra lehet szükség, és az semmiképpen nem lesz működőképes 2013 kezdetén. Kitért arra is, hogy ehhez szakemberek százait kell felvenni a felügyeletet ellátni hivatott Európai Központi Bankhoz, valamint a bankfelügyelet létrehozásához az Európai Parlament jóváhagyását is szükségesnek tartja. Ezt az uniós szerződés nem írja elő, igaz, nem is tiltja meg – mondta a kancellár. Elmondta, hogy a bankfelügyelet kereteinek megalkotásában jogi szakértőkkel is konzultálni fog. Angela Merkel újfent hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy a bajba került bankoknak az Európai Stabilitási Mechanizmusból történő közvetlen feltőkésítése csak azt követően lehetséges, ha az eurózóna közös bankfelügyelete működni kezd.
A német kormányfő hangot adott annak a véleményének is, hogy az eurózóna országainak jobban össze kell hangolniuk gazdaságpolitikáikat. Ezt Angela Merkel szerint úgy lehetne megvalósítani, hogy az eurózóna tagjai kötelező erejű szerződéseket kötnek az Európai Bizottsággal a testület által évente kiadott, gazdaságpolitikai értékelést és intézkedési javaslatokat tartalmazó úgynevezett országspecifikus ajánlások alapján.
A spanyolok még nem döntöttek
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a csúcstalálkozót értékelve úgy nyilatkozott, hogy az uniós állam- és kormányfők a bizalom, az egység és a hitelesség üzenetét küldték a világnak. A hetek óta napirenden lévő kérdésről, hogy Spanyolország kér-e az írországihoz, vagy a portugáliaihoz hasonló mentőcsomagot, vagyis, hogy a bankszektoron kívül a spanyol szövetségi állam is kénytelen lesz-e külső segítséget igénybe venni, úgy fogalmazott: erről még nem született döntés. „Ha meg kell hozni a döntést, meg fogom hozni, ez a fontos... és azt időben tudatni is fogom” – válaszolt újságíróknak Mariano Rajoy.
