Szíria: láthatáron a nyugati katonai beavatkozás?

Nem zárta ki a szíriai katonai beavatkozás lehetőségét pénteki londoni nyilatkozatában a brit külügyminiszter, hozzátéve ugyanakkor, hogy a helyzet megoldásában a diplomáciának kell dominálnia.

William Hague pénteken a brit külügyminisztériumban fogadta a szíriai ellenzék koalíciójának vezetőit. A tárgyalások előtt tartott sajtótájékoztatóján – arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e a külső katonai beavatkozást Szíriában – közölte: a brit kormány mellett működő nemzetbiztonsági testület éppen előző nap tekintette át az összes lehetőséget, és a kormány ezek közül egyiket sem zárja ki. Hague nem részletezte az elmondottakat, mindössze annyit mondott, történjék bármi, a szíriai válságra diplomáciai és politikai megoldást kell találni. A miniszter érezhetően óvatosan mérlegelt szavai szerint ha valamelyik fél katonai győzelmet aratna is a másik felett, ahhoz elhúzódó folyamat vezetne, és emberéletekben mérve nagy árat kellene fizetni.

Az izraeli hadsereg az 1973-as arab–izraeli (jóm kippuri) háború óta első alkalommal adott le figyelmeztető lövéseket szíriai területre múlt vasárnap azt követően, hogy a szíriai hadsereg és a felkelők harca során eltévedt aknagránátok csapódtak be az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon.

Ehud Barak izraeli védelmi miniszter ezt megelőzően ugyancsak vasárnap a hadsereg rádiójában megfenyegette Szíriát: ha újabb szíriai lövedékek csapódnak be a Golán-fennsíkon, azt Izrael nem hagyja válasz nélkül. A bejelentés napokkal azt követően hangzott el, hogy Izrael felszólította a szíriai elnököt: fékezze meg az ellenzéki erők elleni támadásokat a Golán-fennsík közelében.

Bassár el-Aszad szíriai elnök néhány hónappal ezelőtt egy brit lapnak adott interjúban azt mondta, hogy „többtucatnyi Afganisztán” létrejöttét és regionális háború kitörését kockáztatnák a nyugati hatalmak, ha katonai beavatkozásra szánnák el magukat.

Pénteki londoni sajtótájékoztatóján a brit külügyminiszter arra a kérdésre, hogy London mikor ismeri el az Aszad-rezsim ellenzékének újonnan alakult koalícióját, kijelentette: Nagy-Britannia minél előbb szeretne abban a helyzetben lenni, hogy a szíriai nép egyetlen törvényes képviselőjeként ismerhesse el az ellenzéki koalíciót, ahogy néhány más ország ezt már meg is tette. Hague szerint azonban a brit kormánynak előbb biztosítékokat kell kapnia arra, hogy a szír ellenzéki koalíció nyitott az ország mindegyik közösségének befogadására, és arra, hogy valós támogatottságot tudhat maga mögött a szíriai lakosság körében.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Keresztényellenesség

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Gondot okoz a térségben

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.

Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.