A magyar nagykövetség munkatársai elhagyták Damaszkuszt

Elhagyták Damaszkuszt a szíriai magyar nagykövetség munkatársai, mert a külképviselet szerdán felfüggesztette tevékenységét – közölte a Külügyminisztérium.

Hozzátették, hogy emiatt a damaszkuszi vízumkiadás és a közigazgatási ügyek intézése megszűnik, a sürgős konzuli érdekvédelmi esetekben a bejrúti nagykövetséghez fordulhatnak a bajba jutott magyar állampolgárok.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője hétfőn bejelentette, az unió minimálisra csökkenti diplomáciai jelenlétét Damaszkuszban. A szóvivő biztonsági okokra hivatkozott.

Nem sokkal korábban az ENSZ közölte, hogy a romló biztonsági helyzet miatt kivonja Szíriából missziójának „minden nélkülözhető külföldi tagját”, és a maradók tevékenységét a fővárosra korlátozza. A világszervezet humanitárius ügyeket koordináló irodájának (OCHA) genfi közleménye szerint százfős nemzetközi stábjukból várhatóan 25-en utaznak el Szíriából még ezen a héten.

A brüsszeli, illetve genfi bejelentések azt követően hangzottak el, hogy támadás ért két ENSZ-konvojt Damaszkusz közvetlen közelében, és a támadásban két osztrák kéksisakos megsebesült.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns szervezet adatai szerint eddig több mint 41 ezer ember halt meg – többségükben civilek – a Bassár el-Aszad elnök rendszere elleni felkelés tavaly márciusi kezdete óta.

Homszban vasárnap legalább tizenöt ember vesztette életét, amikor felrobbant egy pokolgép. Eközben az újonnan megalakult szíriai ellenzéki koalíció kidolgozta azokat az alapelveket, amelyek alapján átmeneti kormányt alakítana. Damaszkusz környékén is heves harcok folytak vasárnap.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Keresztényellenesség

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Gondot okoz a térségben

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.

Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.