Halálos robbanás és ellenzéki szervezkedés Szíriában

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Homszban pokolgép robbant, az ellenzék közben kidolgozta egy átmeneti kormány megalakításának alapelveit.

PR
2012. 12. 02. 18:04

Hírügynökségek szerint vasárnap Damaszkusz környékére összpontosulnak a harcok. A kormányerők a múlt csütörtökön indítottak átfogó támadást, hogy visszafoglalják a fővárost övező nyolc kilométeres gyűrűt, amelyet mindenképpen tartani szándékoznak. Ezzel kívánnak ugyanis tárgyalóképes pozíciót kivívni, ha sor kerül a párbeszédre az ellenzéki erőkkel.

Az OSDH tájékoztatása szerint a hadsereg repülőgépekkel bombázta az északi Aleppó tartományt, ahol a hadsereg a tartományi székhely számos kerületében vív elkeseredett harcokat az ellenzéki fegyveresekkel. Itt már negyedik hónapja folytatódnak az utcai harcok.

Szíriában szombaton 116-an haltak meg a harcokban, ebből 43 volt civil, 46 felkelő és 27 a katona – az OSDH adatai szerint. A húsz hónapja tartó erőszaknak már több 41 ezer halálos áldozata van a közel-keleti országban – emelte ki jelentésében az AFP francia hírügynökség.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Keresztényellenesség

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Gondot okoz a térségben

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.

Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.