Halálos robbanás és ellenzéki szervezkedés Szíriában

Homszban pokolgép robbant, az ellenzék közben kidolgozta egy átmeneti kormány megalakításának alapelveit.

Legalább tizenöt ember meghalt, amikor vasárnap pokolgép robbant a közép-szíriai Homszban, egy mecset közelében – közölte a Szana állami hírügynökség. Legalább huszonnégyen megsebesültek, néhányuk állapota válságos. Számos környező épület megrongálódott a robbanásban. A robbanószerkezetet egy parkoló autóban helyezték el, a mecsettől nem messze.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) korábban még hét halottról számolt be. A szervezet aktivistái által készített videofelvételen látható volt, amint három holttestet kiemelnek a romok közül. Más képsorokon égő járművek voltak láthatók, valamint épületek megrongálódott homlokzatai.

A Szana arról is beszámolt, hogy Homsz külvárosában a hadsereg a felkelők rejtekhelyei ellen indított műveletben több tucatnyi fegyverest megölt.

Átmeneti kormányt alakítana az ellenzéki koalíció

Az újonnan megalakult szíriai ellenzéki koalíció kidolgozta azokat az alapelveket, amelyek alapján átmeneti kormányt alakítana – közölték vasárnap. A koalíció mintegy 60 képviselője szombaton az egyiptomi fővárosban, Kairóban tanácskozott. Közölték, hogy az általuk létrehozandó kabinet képviselné Szíriát nemzetközi téren abban az esetben, ha megfosztanák hatalmától Bassár el-Aszad elnököt.

Az al-Dzsazíra arab hírtévé arról számolt be, hogy az átmeneti kormányban tíz miniszter lenne, köztük az is, aki felelne a védelmi kérdésekért, valamint az ellenzéki erők közötti kapcsolatok megerősítéséért külföldön és az ellenzék ellenőrzése alatt álló területeken. A miniszterjelöltek nem lehetnek idősebbek 35 évesnél, és forradalmi nézeteket kell képviselniük. A kabinet összetételének meghatározásakor az ellenzéki koalíció 60 tagjából legalább 38-nak a támogatása szükséges. A tanácskozáson döntés született arról, hogy az ellenzéki erők legközelebb a marokkói Marrakeshben ülnek össze, addigra már kijelölik az átmeneti kormány miniszterelnökét.

Heves harcok Damaszkusznál

Damaszkusz környékén vasárnap is folytatódtak a heves harcok a szíriai ellenzéki erők és a kormányhadsereg között. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) beszámolója szerint a kormányerők tüzérséggel és harci gépekkel támadtak. A harcok a fővárostól keletre fekvő Erbinnél összpontosultak. Sok áldozattal járó összecsapások voltak ugyanakkor Zabadániban, a fővárostól északnyugatra és Milhánál.

Hírügynökségek szerint vasárnap Damaszkusz környékére összpontosulnak a harcok. A kormányerők a múlt csütörtökön indítottak átfogó támadást, hogy visszafoglalják a fővárost övező nyolc kilométeres gyűrűt, amelyet mindenképpen tartani szándékoznak. Ezzel kívánnak ugyanis tárgyalóképes pozíciót kivívni, ha sor kerül a párbeszédre az ellenzéki erőkkel.

Az OSDH tájékoztatása szerint a hadsereg repülőgépekkel bombázta az északi Aleppó tartományt, ahol a hadsereg a tartományi székhely számos kerületében vív elkeseredett harcokat az ellenzéki fegyveresekkel. Itt már negyedik hónapja folytatódnak az utcai harcok.

Szíriában szombaton 116-an haltak meg a harcokban, ebből 43 volt civil, 46 felkelő és 27 a katona – az OSDH adatai szerint. A húsz hónapja tartó erőszaknak már több 41 ezer halálos áldozata van a közel-keleti országban – emelte ki jelentésében az AFP francia hírügynökség.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Keresztényellenesség

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Gondot okoz a térségben

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.

Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.