Félmillió felett a szíriai menekültek száma

Több mint félmillió szíriai állampolgár menekült a környező országokba a Bassár el-Aszad vezette rezsim elleni felkelés tavaly márciusi kezdete óta.

A Libanonban, Jordániában, Irakban, Törökországban és Észak-Afrikában nyilvántartott vagy regisztrálásra váró szíriai menekültek száma 509 559 – derül ki a világszervezet szakosított szervének Genfben kiadott közleményéből. A legutóbbi adatok szerint 154 387-en tartózkodnak Libanonban, 142 664-en Jordániában, 136 319-en Törökországban, 64 449-en Irakban, 11 740-en pedig Észak-Afrikában. A jelentésben beszámoltak arról is, hogy novemberben naponta 3200 új szíriai menekültet regisztráltak a régió országaiban.

Az UNHCR közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a regisztrált szíriai menekültek csupán 40 százaléka él menekülttáborokban. A többséget gyakran a helybeliek szállásolják el, vagy más tömegszállásokon húzzák meg magukat, ami főleg Libanonban, Észak-Afrikában és Jordániában jellemző, ahol nincs kapacitás a menekültek fogadására.

Törökországban jelenleg 14 menekülttábor működik, és minden szíriai állampolgárt el tudnak helyezni. Az ENSZ adatai szerint a szíriai kormányerők és a felkelők közötti összecsapásokban eddig negyvenezren vesztették életüket.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Keresztényellenesség

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Gondot okoz a térségben

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.

Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.