Katonai övezetnek minősítették a damaszkuszi repülőteret

Katonai övezetnek minősítették a szíriai fővárosban harcoló lázadók a damaszkuszi nemzetközi repülőteret, figyelmeztetve a polgári személyeket és a légitársaságokat, hogy ne közelítsék meg a létesítményt.

A lázadók damaszkuszi katonai tanácsának szóvivője, Nabíl el-Amír pénteken közölte: a döntést előző nap hozták meg, és a lázadó hadosztályok ezt követően ostrom alá vették a létesítményt. „A repülőtéren jelenleg számos páncélos jármű és katona tartózkodik, civilek csak a saját felelősségükre közelíthetik meg” – mondta a szóvivő pénteken. Azt nem közölte, mit tesznek, ha egy repülőgép megpróbál leszállni.

A lázadók egyik szóvivője csütörtökön még azt mondta, hogy nem ostromolják meg a repülőteret, csak blokád alá veszik. A külföldi légitársaságok a múlt héten függesztették fel damaszkuszi járataikat, amikor a harcok a repülőtér felé közelítettek, de a SyrianAir társaság néhány járata még használta a létesítményt az elmúlt napokban.

A szíriai hadsereg pénteken rakétákkal támadta Damaszkusz két elővárosát, és megerősítette állásait a térségben – közölték ellenzéki aktivisták. A hadsereg harckocsik támogatásával csapatokat küldött a főváros délnyugati peremkerületeibe, Moadamíjába és Darajába. Az egyik aktivista szerint a hadsereg tüzérséggel és rakétákkal lövi a külső kerületeket. A lázadók az elmúlt hetekben előrenyomultak a főváros peremkerületeiben, és több katonai támaszpontot is elfoglaltak. A közép-szíriai Homsz városban pokolgép robbant a péntek déli nagyima után egy mecsetnél, állami médiajelentések szerint tizenöt ember megsebesült.

Uniós tanácskozás

Ahmad Maaz al-Hatíb sejk, az Ellenzéki Erők és a Szíriai Forradalom Nemzeti Koalíciójának vezetője részt vesz az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásán – jelentette be pénteken Brüsszelben Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az egyik szóvivője. A tanácskozáson uniós diplomaták szerint arról lesz szó, milyen lépésekkel vethetnek véget a szíriai polgárháborúnak és hogyan enyhíthetik a fegyverembargót, hogy segítséget nyújthassanak a lázadóknak.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az észak-jordániai Zaatari menekülttáborba látogatva kevesellte a szíriai menekülteknek nyújtott segítséget. Felszólította a nemzetközi közösséget, mindenekelőtt a térség államait, hogy lássák el alapvető humanitárius segítséggel a mintegy 250 ezer menekültet. Jordániai illetékesek szerint Zaatariban mintegy 45 ezer szíriai él, akik a húsz hónapja tartó, népi elégedetlenségből polgárháborúba fordult lázadás elől menekültek el.

A szíriai magyar nagykövetség munkatársai egyébként szerdán elhagyták Damaszkuszt a szíriai magyar, mert a külképviselet szerdán felfüggesztette tevékenységét.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Keresztényellenesség

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Gondot okoz a térségben

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.

Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.