Nabíl al-Arabival, az Arab Liga főtitkárával folytatott megbeszélése után az algériai diplomata úgy vélte, még mindig lehetséges, hogy a szíriai válságra még kirobbanásának második évfordulója, azaz március előtt megoldást találnak, most azonban napról napra súlyosbodik a helyzet.
„Szíriában rossz a helyzet, nagyon-nagyon rossz, és egyre gyorsabban romlik” – mondta Brahimi, aki szerint a szíriaiak arról beszélnek, hogy országuk több kis államra hullhat szét.
Brahiminek van béketerve
Brahimi megismételte, hogy a viszály rendezése híján Szíriában pokollá változhat a helyzet, az ország összeomolhat, „második Szomáliává” válhat, hadurak kezére kerülhet, és jövőre újabb ötvenezer halálos áldozata lehet a fegyveres konfliktusnak, amely eddigi becslések szerint mintegy 45 ezer emberéletet követelt.
Brahimi részletekbe nem bocsátkozva közölte, hogy van egy béketerve, amelyet véleménye szerint elfogadhat a nemzetközi közösség. Hozzátette, hogy már tárgyalt róla Oroszországgal és Szíriával is.
Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.
Keresztényellenesség
Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.
Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.
Gondot okoz a térségben
A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.
Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.
