Elfoglaltak egy olajmezőt a lázadók, több katona meghalt

A szíriai lázadók bejelentették péntek este, hogy elfoglaltak egy kőolajmezőt az ország keleti, Irakkal szomszédos részén.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja nevű, londoni székhelyű ellenzéki szervezet közölte: a lázadók heves harcok árán elfoglalták az et-Tanak olajmezőt Deir-ez-Zór tartomány azonos nevű székhelyétől keletre. Az összecsapásokban három lázadó vesztette életét, és a szíriai hadsereg legalább hat katonája – közölték, de ezeket az adatokat lehetetlen független forrásból megerősíteni. A huszonegy hónapja tartó belső fegyveres konfliktus halálos áldozatainak száma meghaladja a 44 ezret.

Az arab országban a 2011 közepén kirobbant népfelkelés előtt napi 420 ezer hordó kőolajat termeltek ki. Az erőszak eszkalálódásával a kitermelés a felére esett vissza, s ma már legfeljebb a belföldi szükségletek kielégítésére elég. Deir-ez-Zór térségében vannak Szíria legfontosabb szénhidrogén-lelőhelyei.

Lavrov szerint létezik politikai megoldás

Ahmad Maaz al-Hatib, a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalíciójának vezetője az al-Dzsazíra arab hírtelevízióban pénteken kijelentette, hogy kizártnak tartja, hogy eleget tegyen az orosz kormány meghívásának és Moszkvába utazzon válságtárgyalásokra, s elvárja, hogy Oroszország kérjen bocsánatot a szíriai kormánynak nyújtott támogatásáért. Al-Hatib az interjúban nem zárta ki, hogy valamelyik arab országban tárgyaljon orosz megbízottakkal, ha „a napirend világos”. Lavrov szombaton jelezte, hogy Oroszország kész a párbeszédre az összes szíriai ellenzéki erővel, de csak előzetes feltételek nélkül. A miniszter meglepőnek nevezte a szíriai ellenzék bocsánatkérésre vonatkozó követelését.

A szíriai helyzet rosszabbodik, de a konfliktus politikai megoldása még mindig lehetséges – állapította meg egybehangzóan szombaton, moszkvai tárgyalásukat követően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Lahdar Brahimi, az ENSZ és az Arab Liga Szíria-ügyi különmegbízottja.

Lavrov az ENSZ-megfigyelők visszatérését követelte. Véleménye szerint létszámukat is növelni kell, hogy a fegyvernyugvás betartását hatékonyabban ellenőrizhessék. Ennek előfeltétele azonban a békemegállapodás és az, hogy minden érintett fél beleegyezzen a misszióba.

Az egész térség destabilizálódhat

Az orosz külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy ha az eseményeket nem vonják ellenőrzés alá, az egész közel-keleti térség destabilizálódhat. Lavrov bírálta a szíriai ellenzéket, és zsákutcába vezető útnak minősítette azt az álláspontját, hogy nem hajlandó párbeszédet kezdeni a kormánnyal. Felszólította az erőket, hogy hagyjanak fel Aszad távozásának követelésével, és üljenek tárgyalóasztalhoz a kormányzattal.

Lavrov határozottan cáfolta, hogy Oroszország közvetlenül beavatkozna a konfliktusba. Leszögezte, hogy Moszkva nem szállít Szíriának olyan támadó fegyvereket, amelyek polgárháborúban bevethetők lennének, a védelmi fegyverekről kötött szerződésekből pedig – hangsúlyozta – Moszkva soha nem csinált titkot.

Szíria második Szomáliává válhat

Brahimi arról beszélt, hogy Szíria második Szomáliává válhat, ha a konfliktusra nem találnak politikai megoldást. Csak két lehetőség van: a pokol és a politikai megoldás – fogalmazott. A nemzetközi békefenntartói misszióról szólva kijelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának megfelelő határozata szükséges hozzá.

Lahdar Brahimi lehetségesnek vélte szükség esetén a genfi megállapodások módosítását is, és ebben – hangsúlyozta – számít Oroszország és a szíriai akciócsoport többi államának támogatására. Lavrov szerint szükséges lenne bevonni az akciócsoportba Szaúd-Arábiát és Iránt is.

Senki nem képes ellátni ennyi menekültet

A szíriai különmegbízott arra figyelmeztetett, hogy a szíriai létfeltételek további romlása elviselhetetlen menekültáradatot zúdítana a szomszédos országokra. „Ha pánik tör ki Damaszkuszban, és egymillió ember elmenekül, csak két országba mehetnek: Libanonba és Jordániába. Egyikük sem képes ellátni félmillió menekültet” – mondta.

Felajánlási konferencia a menekültek megsegítésére

Nemzetközi felajánlási konferenciát rendeznek az ENSZ védnöksége alatt a jövő hónapban a szíriai menekültek és rászorulók szükségleteinek finanszírozására. Ban Ki Mun főtitkár várhatóan személyesen elnököl majd a január 30-ára tervezett kuvaitvárosi tanácskozáson – jelentette be Martin Nesirky szóvivő New Yorkban, közép-európai idő szerint péntek éjjel.

Ban Ki Mun máris felszólította a nemzetközi közösséget, hogy próbáljon további erőfeszítéseket tenni a szíriai szenvedők érdekében. A főtitkár közleményében valamennyi ENSZ-tagországot arra sürgetett, hogy tegyen nagyvonalú felajánlásokat. Egyúttal köszönetet mondott azoknak, akik már eddig is támogatták a humanitárius erőfeszítéseket országon belül és kívül. A most bejelentett konferencia „jó időben rendezett, nagy szükségben kínálkozó alkalom arra, hogy a forráshiányt kezeljék” – mondta Martin Nesirky.

A világszervezet reméli, hogy a „donorkonferencián” a több mint ötmillió rászoruló megsegítésére sikerül összegyűjteni mintegy 1,5 milliárd dollárnyi felajánlást. Becslései szerint ennek egyharmadára országon belül van szükség, a többivel a menekültek fogadásában leginkább érintett öt szomszédos államot kellene támogatni.

Többnapos küzdelem után vették át az ellenőrzést

Elhódítottak a kormányerők Szíriában egy városrészt a fegyveres ellenzéktől a forradalom fővárosának is nevezett Homszban. Mint az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja szombaton jelentette, a rezsim erői többnapos kemény küzdelem után vették át az ellenőrzést a stratégiailag fontos város északkeleti körzetében, Deir Baalba városrészben. Az egykori ipari nagyváros központi részét továbbra is a lázadók ellenőrzik – tették hozzá a beszámolók.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Keresztényellenesség

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Gondot okoz a térségben

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.

Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.