Miután David Cameron Davosban a nemzetközi politikai és üzleti élet képviselői előtt is vázolta terveit – miszerint a brit kormány újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az unióval, amit egy népszavazás követhet a tagságról – az üzleti világ 56 vezető alakja – köztük a Diageo italóriás, vagy a londoni tőzsde vezérigazgatója – levelet küldött a The Times című lapnak, amelyben kifejtik: az Európával kapcsolatos viszony újragondolása „jó az üzleti életnek, és jó a munkahelyteremtés szempontjából Nagy-Britanniának”.
„Ez az alkalmas pillanat, hogy erőfeszítések történjenek egy rugalmasabb, versenyképesebb Európai Unió kialakítására, ami minden tagállam számára növekedést hozhat” – áll a levélben. Mások viszont a lehetséges kockázatokról beszéltek, egyebek mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy az ilyen, bizonytalanságot sugalló elképzelések tartják vissza az embereket a beruházásoktól. Több vezető európai politikus arra szólította fel a brit kormányt, hogy Nagy-Britannia feltétlenül maradjon az EU tagja, és ne fordítson hátat a közösségnek. Mire Cameron kijelentette: London egyáltalán nem akar hátat fordítani a közösségnek, sőt a kapcsolatok megreformálása mindenkinek a javára válhat.
Merkel a közép-kelet-európai térséget dicsérte
Nagy érdeklődés kísérte Angela Merkel német kancellár felszólalását, aki közvetlenül nem reagált a brit elképzelésekre, viszont konkrét javaslattal állt elő az EU versenyképességének javítását illetően: a német kancellár szerint a tagországoknak külön-külön egy „versenyképességi szerződést” kellene kötniük az Európai Bizottsággal, és ebben köteleznék magukat versenyképességük javítására. Különböző mutatók alapján követni lehetne, hogy mely ország dolgozik ezen, és melyik nem – mondta a német kancellár.
Merkel külön kitért a közép-kelet-európai térségre is, és több beruházásra kérte a nemzetközi nagyvállalatokat. Ezek az országok „csendben és észrevétlenül” jó néhány reformot végrehajtottak, miközben a világ más országok reformjairól többet beszél. „Ezek az országok már évekkel ezelőtt hatalmas erőfeszítéseket tettek, aminek köszönhetően jelentősen javult a beruházási klíma” – emelte ki a kancellár. Hozzátette: a befektetőknek érdemes ezt figyelembe venniük.
2015 után dönthetnek az uniós tagságról
Nagy-Britannia 2015 után népszavazáson dönthet európai uniós tagságáról – közölte szerdán Londonban a brit kormányfő. David Cameron kijelentette: az EU fennmaradására a legnagyobb veszélyt nem a változtatások szószólói jelentik, hanem azok, akik az „új gondolkodásmódot eretnekségként bélyegzik meg”.
A francia külügyminiszter úgy reagált a hírre: nem csinálhatnak egy a la carte Európát. Az Európai Parlament (EP) elnöke is bírálta Cameront. Az Egyesült Államok szerint Nagy-Britannia erősebb az Európai Unió tagjaként, és az EU is erősebb a brit tagság által. Az amerikai kormány üdvözli Cameronnak azt a felhívását, hogy Nagy-Britannia maradjon meg az EU-n belüli aktív erőnek.
Hazai vélemények
A brit Munkáspárt vezetője szerint veszélyes a kormányzó párt EU-politikája. Ed Miliband január 13-án bejelentette, a Munkáspárt nem támogat semmiféle népszavazást a brit uniós tagság kérdéséről. Cameron korábban közölt, hivatalos álláspontja szerint Londonnak újra kell tárgyalnia az EU-hoz fűződő kapcsolatok szabályrendszerét, és ennek keretében el kell érnie bizonyos szuverenitási hatáskörök „hazatelepítését”. George Osborne pénzügyminiszter is azt nyilatkozta a Die Weltnek, hogy meg kell változnia az Európai Uniónak, hogy Nagy-Britannia a közösség tagja maradhasson.
