Ez jóval több, mint a rendszer ellen küzdő aktivisták eddigi, 45 ezres becslése. A világszervezet emberi jogi főbiztosa által felkért szakértők öt hónapon keresztül hét különböző forrás adatait vetették össze, beleértve a damaszkuszi kormány által közölteket is, és így jutottak a 2011. március 15-től 2012. november 30-ig számított 59 648 fős listához.
Navi Pillay főbiztos szerdán Genfben „döbbenetesnek” minősítette az eredményt. – Mivel azóta is folynak a harcok, joggal beszélhetünk több mint 60 ezer áldozatról – tette hozzá egy nyilatkozatban.
Az ENSZ részéről utoljára májusban közölt adatot Ban Ki Mun főtitkár, aki akkor több mint 10 ezer áldozatról beszélt. Az új tanulmány szerint az erőszakos halálesetek átlagos havi száma a 2011. nyári ezerről tavaly júliusra 5 ezerre ment föl. Homsz környékén mintegy 12 ezren, a Damaszkuszt övező falusias körzetben 10 ezren vesztették életüket. Az adatokat az ENSZ nem bontotta fel aszerint, hogy a halottak közül ki volt lázadó, katona vagy polgári személy.
Folytatódtak a harcok
Szerdán légitámadás ért egy benzinkutat a szíriai főváros egyik negyedében, és legalább 30 civil meghalt a helyszínen, korábban pedig heves harcok robbantak ki a szíriai hadsereg és a fegyveres felkelők között az északnyugati Idlíb tartományban a taftanazi repülőtérnél.
Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.
Keresztényellenesség
Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.
Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.
Gondot okoz a térségben
A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.
Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.
