Elszenesedett holttestek a felrobbant benzinkútnál

Légitámadás ért szerdán egy benzinkutat a szíriai főváros egyik negyedében, és legalább 30 civil meghalt a helyszínen.

A szíriai légierő MiG típusú gépeinek támadása Damaszkusz egyik külső keleti negyedében, Mleihában történt, amelynek lakói zömmel szunniták, és amely a felkelők kezén van. A benzinkúton és környékén hatalmas tűz keletkezett. Ez az elmúlt hetek legsúlyosabb támadása a 22 hónapja tartó polgárháborúban.

A szíriai légierő gépeinek támadása Damaszkusz egyik külső keleti negyedében történt, amely a felkelők kezén van. Ellenzéki aktivisták feltettek az internetre egy videofelvételt, amelyen több elszenesedett, illetve darabokra szakadt holttest látszik. Égő gépkocsik is láthatók a videón, amely az AP szerint hitelesnek tűnik. Az egyik aktivista hozzátette: a harci gépek azután bombázták a benzinkutat, hogy üzemanyag-szállítmány érkezett oda, és nagyon sokan álltak sorba, hogy tankoljanak.

Légitámadás érte szerdán a főváros egy másik, délnyugaton lévő peremkerületét, Moadamijet as-Samot is, amely részben szintén a felkelők kezén van. A bombázásban meghalt egy család legalább 12 tagja, főleg gyerekek – jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja nevű szervezet. Légitámadások érték a Damaszkusz délkeleti részén lévő Sebaa, valamint a délen lévő Deir al-Aszafir nevű peremkerületeket is szerdán.

Szíriában rohamosan romlik a helyzet, de még mindig nem zárható ki, hogy 2013-ban rendeződjék a konfliktus a júniusban Genfben tető alá hozott béketervvel összhangban – hangoztatta vasárnap Lahdar Brahimi, az ENSZ Szíria-ügyi különmegbízottja kairói sajtótájékoztatóján.

Nabíl al-Arabival, az Arab Liga főtitkárával folytatott megbeszélése után az algériai diplomata úgy vélte, még mindig lehetséges, hogy a szíriai válságra még kirobbanásának második évfordulója, azaz március előtt megoldást találnak, most azonban napról napra súlyosbodik a helyzet. „Szíriában rossz a helyzet, nagyon-nagyon rossz, és egyre gyorsabban romlik” – mondta Brahimi, aki szerint a szíriaiak arról beszélnek, hogy országuk több kis államra hullhat szét.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Keresztényellenesség

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Gondot okoz a térségben

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.

Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.