Erdő Péter szerint alap, hogy netező pápa legyen

Erdő Péter egy interjúban arra tett utalást, hogy netező pápa lehet a következő, de kizártnak tartja, hogy a „földrajzi szempont” fontos lesz a márciusi konklávén.

XVI. Benedek pápa sokat tett azért, hogy az egyház világosan foglalja össze és mondja ki tanítását – fogalmazott a távirati irodának adott interjújában szerdai Rómába utazása előtt Erdő Péter bíboros, prímás. A sajtóbeli találgatásoktól és esélylatolgatásoktól elzárkózva azt mondta, a pápaválasztáskor a nemzetiségnél és a földrajzi származásnál sokkal fontosabb a személyiség; az, hogy „mit képvisel az egyház életében valaki”. A tisztségéből február 28-án távozó XVI. Benedek a lemondásának lehetőségét maga említette korábban egy interjúkötetben is. „Az volt az érzésem, amikor a lemondás hírét hallottam, hogy egy régi gondolata érett meg mostanára. ... Különösen azon gondolkodtunk el, hogy pont február 11-ét választotta a bejelentésre, ami a Lourdes-i Szűzanya ünnepe és a betegek világnapja. Ez, azt hiszem, mutatja, hogy mennyire szolidáris az idős és a beteg emberekkel.”

A bíboros a pápai lemondás példa nélküli voltára utalva elmondta, a II. vatikáni zsinat után, amikor felvetődött az a kérdés, a püspökök bizonyos életkorban kapjanak udvarias felszólítást arra, hogy nyújtsák be a lemondásukat, egy elméleti kérdést kellett eldönteni. A középkorban pápai bullák utasították vissza olyan püspökök lemondását, akik csak az előrehaladott korukra hivatkoztak. Pusztán az életkor önmagában sokak szerint nem volt elegendő indok arra, hogy valaki lemondjon. Közlése szerint ez változott meg aktuális gyakorlati okokból a zsinat utáni időben, és ma a püspökökre érvényes ez a 75 éves korhatár, de ugyanígy megvan ez a római kúria magasabb tisztségviselői esetében is.

XVI. Benedek pápaságának mintegy nyolcéves időszakát áttekintve Erdő Péter azt mondta, „Benedek pápának a Péter-utódi szolgálata az isteni gondviselés ajándéka volt az egyház számára”, nagy volt az igény az utóbbi évtizedekben arra, hogy világosan foglalják össze és mondják ki az egyház tanítását. Kiemelte: XVI. Benedek még pápaként is folytatott irodalmi munkásságot, ezzel a legnagyobbakhoz hasonlít, például XIV. Benedek pápához vagy IV. Incéhez, tehát olyanokhoz, akik pápaként nagy műveket adtak ki. A Názáreti Jézusról szóló könyve, amelyben a pápa a jelenlegi kutatások eredményeinek ismeretében vallja meg a hitét, azért is nagyszerű, mert a keresztény hit lényegéről szól – mondta. Ma szerinte a lényegre koncentráló kereszténységre van szükség, és ebben Benedek pápa utat mutatott, pontosan Jézus személyének a középpontba állításával. Véleménye szerint azonban „ugyanígy dinamikus egyházra is szükségünk van”.

Hozzáfűzte: a német kultúrkörből érkező pápának az ökumenizmus kérdése különösen is a szívügye kellett, hogy legyen. Pápasága alatt elmélyült annak a felismerése, hogy katolikus és ortodox körökben ugyanazokért az erkölcsi értékekért, ugyanazokért a társadalmi értékekért dolgozunk, azonban közös misszió csak akkor lehetséges, ha a teljes közösség megvalósul.

Erdő Péter rámutatott arra: korfordulót él az emberiség. A világhálóval egy új szintje jelenik meg a valóságnak. „Érzünk az emberi tájékozódásban és valóságérzékelésben egyfajta fordulatot”, és „örömmel fedezzük fel”, hogy ennek „Jézus Krisztus teljes mértékben a hordozója, teljes mértékben beszél ezen a nyelven az ő üzenete, és nekünk is dolgunk az üzenetét ezen a nyelven is továbbadni a világ felé”. Mint mondta, szükséges, hogy „lényegre törően, direktben és egyértelműen kimondjuk a hitünk lényegét és adott esetben a vallási életünk lényeges cselekményeit is”.

Úgy látja, a pápaválasztáskor is bizonyára figyelembe veszik a konklávé résztvevői a megváltozott környezetet. Megjegyezte: rengeteg gondja van az emberiségnek, „és nekünk az emberek gondjaival kell foglalkozni”. A bíboros utalt arra: a konklávé előtt sokat imádkoznak és elmélkedéseket hallgatnak meg a bíborosok, ezeknek a heteknek az igazi témája és feladata pedig „az őszinte keresés, egyedül annak a keresése, hogy az egyház küldetésének teljesítése szempontjából mi a legjobb megoldás”.

Erdő Péter beszámolt arról, hogy imádsággal készül a konklávéra, valamint együtt imádkoznak a hívek is az egész Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében minden szentmisén a pápáért és az egyházért, február 28. után pedig a konklávéért és a pápaválasztásért.

A majdani pápa megválasztása után ünnepélyes szentmise következik, ahol először találkozik az újonnan megválasztott katolikus egyházfő Róma városával és a világ népével pápaként, ekkor „mutatkozik be” a szó lelki és szellemi értelmében. Erdő Péter kiemelte: „mindenkinek a saját egyénisége szerint kell továbbvinnie a közös üzenetet, azt a küldetést, amit Szent Péter kapott”. Arra a kérdésre, melyek az újonnan megválasztandó pápa előtt álló legfontosabb feladatok, a bíboros azt mondta: „Jézus Krisztushoz kell elvezetni az embereket. Ez a nagy probléma, ez a nagy kihívás, ez a központi feladat.”