Az MTI annak kapcsán kérdezte a szakértőt, hogy a múlt hét végén Mark Rutte holland kormányfő bejelentette, lehetővé kellene tenni az EU-tagállamoknak, hogy kilépjenek az EU egyes együttműködési formáiból, illetve intézményeiből, beleértve a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetet és az eurózónát is. A holland miniszterelnök állásfoglalása csak néhány nappal követte David Cameronét ugyanebben a témában. A brit miniszterelnök két hete tartott beszédében azt mondta, elképzelhető, hogy Nagy-Britannia 2015 után, a következő parlamenti időszak első felében népszavazáson dönt EU-tagságának jövőjéről.
Gálik úgy vélekedett, Cameron bejelentésének célja nem a rövid távú haszonszerzés, a konzervatív pártban mindig is voltak euroszkeptikusok, nekik enged most a kormányfő. A miniszterelnökön eddig is nagy volt a nyomás, hogy megteremtse az egyensúlyt a kormánykoalícióban az „EU-barát” liberális demokraták és a konzervatívok között – közölte. Hozzátette, az utóbbi időben a párton belül megerősödtek az euroszkeptikusok, és feléjük nyit a miniszterelnök.
Arról is beszélt, hogy a közvélemény-kutatások szerint jelenleg nagy fölénnyel vezet a Munkáspárt, és ezzel a bejelentéssel a pártja népszerűségét is növelni reméli Cameron. Megjegyezte, a brit üzleti élet mindenképpen a tagságot pártolja, ezért is nagyon óvatosnak kell lennie a kormányfőnek. Kiemelte, Cameron alapvetően az EU-hoz fűződő viszonyrendszert szeretné újratárgyalni, egy kompromisszumos megoldás esetén az esetleges népszavazáson valószínűleg maga is a maradás mellett érvelne. Ha pedig a következő választásokon a Munkáspárt nyer, nem tartanák meg a referendumot, mert azt a kormányfő által vázolt formában a legnagyobb ellenzéki párt nem támogatja – magyarázta.
2015 után dönthetnek az uniós tagságról
Nagy-Britannia 2015 után népszavazáson dönthet európai uniós tagságáról – közölte január 30-án Londonban a brit kormányfő. Cameron kijelentette: az EU fennmaradására a legnagyobb veszélyt nem a változtatások szószólói jelentik, hanem azok, akik az „új gondolkodásmódot eretnekségként bélyegzik meg”.
Korábbi külföldi bírálatok
A francia külügyminiszter úgy reagált a hírre: nem csinálhatnak egy à la carte Európát. Az Európai Parlament (EP) elnöke is bírálta Cameront. Az Egyesült Államok szerint Nagy-Britannia erősebb az Európai Unió tagjaként, és az EU is erősebb a brit tagság által. Az amerikai kormány üdvözli Cameronnak azt a felhívását, hogy Nagy-Britannia maradjon meg az EU-n belüli aktív erőnek.
Hazai vélemények
A brit Munkáspárt vezetője szerint veszélyes a kormányzó párt EU-politikája. Ed Miliband január 13-án bejelentette, a Munkáspárt nem támogat semmiféle népszavazást a brit uniós tagság kérdéséről. Cameron korábban közölt, hivatalos álláspontja szerint Londonnak újra kell tárgyalnia az EU-hoz fűződő kapcsolatok szabályrendszerét, és ennek keretében el kell érnie bizonyos szuverenitási hatáskörök „hazatelepítését”. George Osborne pénzügyminiszter is azt nyilatkozta a Die Weltnek, hogy meg kell változnia az Európai Uniónak, hogy Nagy-Britannia a közösség tagja maradhasson.
