Bukarestből való távozása előtt a külügyminiszter elmondta: abban állapodtak meg a román féllel, hogy lehetőleg nem a sajtóban üzennek egymásnak, függetlenül attól, hogy bizonyos ügyekben az alapvető elvi álláspontok különböznek – például a székely zászló használata esetében. „Az a fajta retorika, amit itt az utóbbi hetekben hallottunk, reményeim szerint most enyhülni fog, akár meg is szűnik. Ez nagyon fontos dolog, tudniillik, ez az itteni magyar közösséget nagyon jelentősen nyugtalanította és nyugtalanítja” – mondta a külügyminiszter. Martonyi János kedden Valeriu Zgoneával, a román képviselőház elnökével, Victor Ponta miniszterelnökkel és Crin Antonescu szenátusi elnökkel találkozott Bukarestben.
A magyar diplomácia vezetője elmondta, a keddi találkozók közül a román kormányfővel folytatott megbeszélését tartja a legfontosabbnak, amelyen Titus Corlatean külügyminiszter is jelen volt. „Azt hiszem, (Victor Ponta) maga is látja azt, hogy talán az utóbbi időben nem minden kijelentés hangzott el a legnagyobb megfontoltsággal. Ezt most már mindannyian látjuk, mindannyian tudjuk, csillapítani kell a kedélyeket” – mondta Martonyi János. Hozzátette: azt kérte tárgyalópartnereitől, próbálják nagyobb megértéssel és toleranciával kezelni a kisebbségi jelképhasználat ügyét.
Valeriu Zgonea, a román képviselőház elnöke azt mondta, megkérte a magyar külügyminisztert, közvetítse egy bukaresti látogatásra való meghívását Kövér László házelnöknek, aki – mint megjegyezte – sokszor jár Erdélyben. „A parlamenti diplomácia másfél éve elakadt Magyarország és Románia között”, mivel a magyar parlament elnöke „sűrűbben keresi fel az erdélyi magyar közösséget, mint Románia parlamentjét” – mondta Zgonea.
Crin Antonescu, a román szenátus elnöke a magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszélés után beszámolt arról, hogy a kisebbségvédelmi szempontból fontos törvényalkotási kérdésekről egyeztettek. A házelnök ezek között a román parlamentben évek óta elfekvő kisebbségvédelmi kerettörvény tervezetét és a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét említette.
A román miniszterelnöki hivatal előzetesen nem hirdette meg, hogy Victor Ponta kedden fogadta Martonyi Jánost, és azt sem tette lehetővé, hogy a magyar külügyminisztert kísérő, illetve a kormánynál akkreditált újságírók fotót vagy videofelvételt készítsenek a találkozóról.
Románia és Magyarország is érdekelt a partnerség fenntartásában, de vigyázni kell a szóhasználatra – mondta Martonyi János külügyminiszter az MTI-nek hétfőn, miután Titus Corlatean román külügyminiszterrel folytatott megbeszélést Bukarestben. Kifejtette: megegyeztek a román féllel, hogy együttműködésük alapjait meg kell őrizni, és a létező nézeteltéréseket elsősorban egymás között, diplomáciai csatornákon oldják fel. A személyes találkozót megelőzően néhány hete Martonyi telefonon is beszélt Titus Corlateannal. Egyetértettek abban, hogy a székely zászló körüli feszültség csökkentése kölcsönös érdek.
Erről szól az autonómiatüntetés
A vasárnapra tervezett marosvásárhelyi békés autonómiatüntetés a részvételi demokrácia egyik megnyilvánulási formája, az a célja, hogy az erdélyi magyarság Románia vezetésének és a nemzetközi közösségnek egyaránt jelezze igényét az autonómia különböző formáira – jelentette ki kedden Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke Bukarestben.
A külügyi tárca vezetője a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel is találkozott. Leszögezte, Budapestnek az a dolga, hogy segítse a romániai magyar közösséget, ami azt jelenti, hogy Magyarország támogatja a magyarság különböző várakozásait és igényeit, legyen szó nyelvhasználatról, közösségi jelképek használatáról vagy közigazgatási reformról.
Február 25-én nagyméretű székely zászlót vontak fel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) önkormányzati képviselőinek kezdeményezésére Csíkszereda főterén, a megyeháza szomszédságában egy 7,5 méter magas zászlórúdra. A székely zászló körül feszültség alakult ki az utóbbi időben, a román szocialista-liberális kormány politikusai többször szélsőséges kijelentésekre ragadtatták magukat, és mindennapos a lobogót használókkal szembeni megfélemlítés, fenyegetés. A nemzeti szolidaritás jelképeként a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülése alkalmából Kövér László házelnök kezdeményezésére még február 22-én az Országgyűlés Hivatala kitűzte a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára.
A román külügyminiszter korábban a bukaresti magyar nagykövet kiutasítását helyezte kilátásba arra az esetre, ha Füzes Oszkár ismét etnikai alapú autonómiáról, Románia nemzetállamként való alkotmányos önmeghatározásának módosításáról beszél a nyilvánosság előtt.
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint Dumitru Marinescu prefektus egy hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón elmondta, az elmúlt hetek ellenőrzései nyomán kilenc település polgármesterét szólították fel arra, hogy távolítsa el a polgármesteri hivatalról a székely zászlót. „Ezen a héten jár le az egyhetes haladék, ha nem veszik le, bepereljük őket” – jelentette ki a prefektus. Marinescu azokra a jogszabályokra hivatkozott, amelyek előírják, hogy a polgármesteri hivatalokra az ország és az Európai Unió zászlaja mellett a területi egységek saját – hivatalosan elfogadott – jelképei tűzhetők ki.
