A miniszterelnöki vizit után az Orbán Viktor vezette magyar delegáció – amelynek tagja mások mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, valamint Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára – találkozott II. Abdalláh királlyal, valamint a jordániai felsőház és alsóház elnökével. Délután a küldöttség – amelynek része egy negyventagú üzleti delegáció is – jordániai–magyar üzleti fórumon vesz részt.
A magyar kutatás-fejlesztési, innovációs cégek számára komoly kitörési lehetőséget jelent bekapcsolódni az öbölmenti országokban, köztük Kuvaitban a nemzeti fejlesztési tervek megvalósításába – hangsúlyozta korábban Szijjártó Péter. A keleti nyitás kapcsán úgy fogalmazott, ez olyan külpolitikai és külgazdasági stratégia, amely négy pilléren alapul: a kapcsolatépítésen Kínával és a Távol-Kelet országaival – ami a várakozások szerint az ottani politikai vezetőváltások után ismét felgyorsul –, a FÁK országaival és a kaukázusi köztársaságokkal, mert Magyarország kínálati struktúrája és ezen államok kereslete jól fedi egymást. A magyar–azeri tárgyalásokról a külügyi és külgazdasági államtitkár azt mondta: a kormány felismerte, hogy a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a küzdelembe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért. Tavaly decemberben pedig megnyílt az első magyar–azeri kereskedőház.
Szombaton Budapest–Baku repülőjárat beindításáról is tárgyalt az azeri fővárosban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára, Völner Pál.
