A politikus megemlítette azt is, a magyar–kuvaiti gazdasági vegyes bizottság május 7–8-án ülésezik Budapesten, és a tanácskozás fórumot teremt arra, hogy intézményesítsék a magyar vállalkozások lehetőségét az arab fejlesztési projektekben. A KFI Workshop kapcsán az államtitkár rámutatott, a Nemzeti Innovációs Hivatal koordinálásával 250 magyar céget találtak alkalmasnak arra, hogy részt vegyen a kuvaiti együttműködésben, közülük 50-ről bemutató prezentáció készül, ebből 25-nek van lehetősége bemutatkozni személyesen szerdán.
Anas Meerza, a NTEC ügyvezető igazgatója, a kuvaiti delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy országuk a magas színvonalú technológiák számára hosszú távú felvevőpiacot jelent, és a budapesti rendezvényen igyekeznek feltérképezni a mindkét ország számára kedvező technológiai együttműködési lehetőségeket.
Szijjártó Péter a keleti nyitás kapcsán korábban úgy fogalmazott: ez olyan külpolitikai és külgazdasági stratégia, amely négy pilléren alapul: a kapcsolatépítésen Kínával és a Távol-Kelet országaival – ami a várakozások szerint az ottani politikai vezetőváltások után ismét felgyorsul –, a FÁK országaival és a kaukázusi köztársaságokkal, mert Magyarország kínálati struktúrája és ez államok kereslete jól fedi egymást.
A magyar–azeri tárgyalások kapcsán a külügyi és külgazdasági államtitkár azt mondta, a kormány felismerte, hogy a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a küzdelembe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért.
