Az államtitkár szerint leginkább az élettudományok, az energia, a vízkezelési, az információs és kommunikációs technológiák területeken kínálkozik jó lehetőség az együttműködésre. A kétnapos rendezvény megnyitóján az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) és a kuvaiti National Technology Enterprises Company (NTEC) a közelmúltban megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi, hogy a technológiákban, innovációban élenjáró magyar cégek lehetőséget kapjanak bekapcsolódni a fejlesztési projektekbe.
A Miniszterelnökség államtitkára kiemelte: Kuvait a világ olajtartalékának mintegy 10 százalékával rendelkezik, napi olajkitermelése meghaladja a 2,5 millió hordót, ezzel az OPEC-tagállamok között a negyedik helyen áll. Az olajból származó bevételek adják az állami jövedelem 80 százalékát, az exportbevétel 95 százalékát. Magyarország és a magyar cégek érdeke, hogy jelen legyenek a kuvaiti gazdasági elképzelések kivitelezésében – jelentette ki.
Szijjártó Péter három fontos célt nevezett meg a magyar–kuvaiti együttműködésben: az egyik a kuvaiti ötéves nemzeti fejlesztési tervbe való bekapcsolódás. A terv költségvetési főösszege meghaladja a 130 milliárd dollárt, számítások szerint évente 15-25 milliárd dollár közötti összeget fordítanak infrastruktúra- és technológiai fejlesztésre.
Másik cél, hogy Magyarország felkerüljön a kuvaiti befektetési térképre. Kuvait az állami bevételek 10 százalékát független pénzügyi alapba folyósítja, amely általában külföldi alapokba fektet be. A kuvaiti befektetési hatóság londoni irodájának vezetője március 20-án Budapestre látogat, hogy tájékozódjék a magyar befektetési lehetőségekről – közölte az államtitkár.
Harmadik célnak nevezte, hogy a magyar kutatás-fejlesztési kapacitások erőteljesen bekapcsolódjanak az arab fejlesztési projektekbe. A magyar kormány a kutatás-fejlesztésre, innovációs tevékenységre komoly hangsúlyt fektet, mivel a válság után az ország akkor tud erős lenni, ha az erős termelőszektor mellett erős kutatás-fejlesztési, innovációs szektor is működik – tette hozzá.
A politikus megemlítette azt is, a magyar–kuvaiti gazdasági vegyes bizottság május 7–8-án ülésezik Budapesten, és a tanácskozás fórumot teremt arra, hogy intézményesítsék a magyar vállalkozások lehetőségét az arab fejlesztési projektekben. A KFI Workshop kapcsán az államtitkár rámutatott, a Nemzeti Innovációs Hivatal koordinálásával 250 magyar céget találtak alkalmasnak arra, hogy részt vegyen a kuvaiti együttműködésben, közülük 50-ről bemutató prezentáció készül, ebből 25-nek van lehetősége bemutatkozni személyesen szerdán.
Anas Meerza, a NTEC ügyvezető igazgatója, a kuvaiti delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy országuk a magas színvonalú technológiák számára hosszú távú felvevőpiacot jelent, és a budapesti rendezvényen igyekeznek feltérképezni a mindkét ország számára kedvező technológiai együttműködési lehetőségeket.
Szijjártó Péter a keleti nyitás kapcsán korábban úgy fogalmazott: ez olyan külpolitikai és külgazdasági stratégia, amely négy pilléren alapul: a kapcsolatépítésen Kínával és a Távol-Kelet országaival – ami a várakozások szerint az ottani politikai vezetőváltások után ismét felgyorsul –, a FÁK országaival és a kaukázusi köztársaságokkal, mert Magyarország kínálati struktúrája és ez államok kereslete jól fedi egymást.
A magyar–azeri tárgyalások kapcsán a külügyi és külgazdasági államtitkár azt mondta, a kormány felismerte, hogy a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a küzdelembe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért.
