Az államtitkár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–arab tagozatának kibővített elnökségi ülésén csütörtökön azt mondta, ez a kapcsolatépítés igen kedvező hatással jár a magyar nemzetgazdaságra. Kiemelte: Magyarország sok olyan terméket és szolgáltatást kínálhat, amelyre nagy a kereslet, és forrás is van az arab országokban.
Emlékeztetett, az eurózóna válsága súlyosan érinti a magyar gazdaságot is, hiszen a magyar kivitel döntő része az uniós tagállamokba irányul. A válság után semmi sem lesz ugyanolyan, mint előtte, ezért az ország sem a válság előtti eszközökkel, módszerekkel lehet sikeres – mutatott rá. Hozzátette, a kormány azt is felismerte, hogy a világban évekkel ezelőtt elindult egy gyors szövetségkötési verseny, amelybe Magyarország a 2010-es kormányváltásig „nem nevezett be”. Ezért 2010-től a kormánynak komoly hátrányt kellett ledolgoznia, és a válasza erre a kihívásra a keleti nyitás.
Négy pilléren alapszik a stratégia
Mint kifejtette, ez egy külpolitikai és külgazdasági stratégia, amely négy pilléren alapul: a kapcsolatépítésen Kínával és a Távol-Kelet országaival – ami a várakozások szerint az ottani politikai vezetőváltások után ismét felgyorsul –, a FÁK országaival és a kaukázusi köztársaságokkal, mert Magyarország kínálati struktúrája és ezen államok kereslete jól fedi egymást. Fontos partnerek a Nyugat-Balkán országai, továbbá az arab világ – mondta, hozzátéve, hogy a legnagyobb erőfeszítésekre az arab országok esetében volt szükség a kapcsolatok újjáépítéséhez.
Az államtitkár szerint az arab országokkal folytatott együttműködés fő területei az infrastrukturális fejlesztések, a mezőgazdaság és a kutatás-fejlesztés lehetnek. Az utóbbi időben több arab ország nemzeti fejlesztési tervet dolgozott ki, és ezek megvalósításában vehetne részt a magyar építőipar – közölte, hozzáfűzve: természetesen más országok vállalatai is versengenek ezekért a lehetőségekért.
A kutatás-fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban is úgy fogalmazott, hogy az ilyen jellegű együttműködésekért nagy a verseny a közép-európai országok között. Kitért arra is, hogy ha segítik a kis- és közepes vállalkozások érvényesülését a külpiacokon, az komoly forrása lehet a gazdaság növekedésének a jövőben. Ezért hozzák létre a kereskedőházi rendszert, amely azokon a keleti piacokon támogathatja ezeket a cégeket, ahol magas a növekedés. Így a kis- és közepes vállalkozások is megjelenhetnek versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal – mutatott rá.
