Az államtitkár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–arab tagozatának kibővített elnökségi ülésén csütörtökön azt mondta, ez a kapcsolatépítés igen kedvező hatással jár a magyar nemzetgazdaságra. Kiemelte: Magyarország sok olyan terméket és szolgáltatást kínálhat, amelyre nagy a kereslet, és forrás is van az arab országokban.
Emlékeztetett, az eurózóna válsága súlyosan érinti a magyar gazdaságot is, hiszen a magyar kivitel döntő része az uniós tagállamokba irányul. A válság után semmi sem lesz ugyanolyan, mint előtte, ezért az ország sem a válság előtti eszközökkel, módszerekkel lehet sikeres – mutatott rá. Hozzátette, a kormány azt is felismerte, hogy a világban évekkel ezelőtt elindult egy gyors szövetségkötési verseny, amelybe Magyarország a 2010-es kormányváltásig „nem nevezett be”. Ezért 2010-től a kormánynak komoly hátrányt kellett ledolgoznia, és a válasza erre a kihívásra a keleti nyitás.
Négy pilléren alapszik a stratégia
Mint kifejtette, ez egy külpolitikai és külgazdasági stratégia, amely négy pilléren alapul: a kapcsolatépítésen Kínával és a Távol-Kelet országaival – ami a várakozások szerint az ottani politikai vezetőváltások után ismét felgyorsul –, a FÁK országaival és a kaukázusi köztársaságokkal, mert Magyarország kínálati struktúrája és ezen államok kereslete jól fedi egymást. Fontos partnerek a Nyugat-Balkán országai, továbbá az arab világ – mondta, hozzátéve, hogy a legnagyobb erőfeszítésekre az arab országok esetében volt szükség a kapcsolatok újjáépítéséhez.
Az államtitkár szerint az arab országokkal folytatott együttműködés fő területei az infrastrukturális fejlesztések, a mezőgazdaság és a kutatás-fejlesztés lehetnek. Az utóbbi időben több arab ország nemzeti fejlesztési tervet dolgozott ki, és ezek megvalósításában vehetne részt a magyar építőipar – közölte, hozzáfűzve: természetesen más országok vállalatai is versengenek ezekért a lehetőségekért.
A kutatás-fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban is úgy fogalmazott, hogy az ilyen jellegű együttműködésekért nagy a verseny a közép-európai országok között. Kitért arra is, hogy ha segítik a kis- és közepes vállalkozások érvényesülését a külpiacokon, az komoly forrása lehet a gazdaság növekedésének a jövőben. Ezért hozzák létre a kereskedőházi rendszert, amely azokon a keleti piacokon támogathatja ezeket a cégeket, ahol magas a növekedés. Így a kis- és közepes vállalkozások is megjelenhetnek versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal – mutatott rá.
Új piacokat keresünk
A kapcsolatépítés további eszközeiként említette a gazdasági vegyes bizottságok üléseit és a kétoldalú gazdasági egyezmények megkötését. Ugyancsak az export növelését segíthetik – magyarázta – a magas szintű állami látogatások.
Parragh László, az MKIK elnöke is azt hangsúlyozta köszöntőjében, hogy a magyar kivitel nagy része az EU-ba irányul, de mivel jelenleg nem jó a gazdasági helyzet Európában, fontos érdeke Magyarországnak, hogy új piacokat találjon. Az arab országok alkalmas kitörési pontot jelenthetnek – vélekedett. Hozzáfűzte, ezek az országok stratégiai partnerei lehetnek Magyarországnak.
Az MKIK magyar–arab tagozata az ülésen megvitatta idei programtervét is, amelyben egyebek mellett katari és kuvaiti utazás, szaúd-arábiai üzleti delegáció fogadása és iraki látogatás szerepel.
Keleti lehetőségek
A kormány felismerte, hogy a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a küzdelembe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért – mondta Szijjártó Péter a magyar–azeri tárgyalások kapcsán. Más alkalommal elmondta: keresik azokat a projekteket, amelyek a kínaiak által létrehozott alapokból finanszírozhatók. Nemcsak nemzeti, hanem regionális hatású tervekről is szó van.
A Magyar Nemzet írta meg elsőként, hogy Pekingben létrehoztak egy titkárságot, amely Kína és a közép-európai országok közötti együttműködés gyakorlati teendőit látja el, továbbá hogy Orbán Viktor miniszterelnök is Kínába látogat 2013 első felében, hogy megnézze, miként valósulnak meg a kormány elképzelései a gyakorlatban.
