Martonyi János külügyminiszter Oláh Lajos független országgyűlési képviselő kérdésére adott, a parlamenti honlapon fellelhető írásbeli válaszában kifejtette, a kormány elkötelezett a 2010-ben meghirdetett globális nyitás megvalósítása mellett, ennek keretében kiemelt figyelmet kap a keleti nyitás, amelynek fontos eleme a Magyarország és Kína közötti kapcsolatok bővítése. Hozzátette, a kétoldalú együttműködéshez elengedhetetlenek a személyes találkozók, konzultációk.
Külügyminisztérium
A Külügyminisztérium részéről januárban Prőhle Gergely, kétoldalú ügyekkel megbízott helyettes államtitkár látogat el Pekingbe és Sanghajba, valamint Takács Szabolcs globális ügyekért felelős helyettes államtitkár tárgyal a fővárosban. A miniszter kitért arra, hogy Vu Aj-jing kínai igazságügyi miniszter meghívta Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkárt, aki tervezi, hogy az igazságügyi rendszer és a mediációs tevékenység megismerése céljából az országba látogat. Emellett áprilisban rendezi meg Budapesten a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a magyar és kínai önkormányzatok partnerségi konferenciáját, amelyre magas rangú kínai tartományi és városi vezetőket várnak – jegyezte meg Martonyi.
Keleti lehetőségek
A kormány felismerte, hogy a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a küzdelembe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért – mondta Szijjártó Péter a magyar–azeri tárgyalások kapcsán. Más alkalommal elmondta: keresik azokat a projekteket, amelyek a kínaiak által létrehozott alapokból finanszírozhatók. Nemcsak nemzeti, hanem regionális hatású tervekről is szó van.
A Magyar Nemzet írta meg elsőként, hogy Pekingben létrehoztak egy titkárságot, amely Kína és a közép-európai országok közötti együttműködés gyakorlati teendőit látja el, továbbá hogy Orbán Viktor miniszterelnök is Kínába látogathat még idén, hogy megnézze, miként valósulnak meg a kormány elképzelései a gyakorlatban.
Belügyminisztérium
Úgy fogalmazott, a Belügyminisztérium – amelynek idei tervei között nem szerepel magas rangú miniszteri vagy állami vezetői látogatás Kínába – és az irányítása alatt működő szervek intenzív kapcsolatban állnak kínai partnereikkel, „bár azok nem pontos tervek, hanem inkább aktuális kínai igények szerint alakulnak”.
Honvédelmi Minisztérium
A Honvédelmi Minisztériumban ugyan korábban felmerült a tárcavezető kínai látogatásának terve, de „az erősen csökkentett kétoldalú utazási keret” és más találkozók miatt erre várhatóan nem kerül sor – tájékoztatott Martonyi János. Közölte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről az egészségügyi államtitkárság tájékoztatása szerint Szócska Miklós államtitkár utazási tervei között szerepel Kína az év első felében.
Vidékfejlesztési Minisztérium
A Vidékfejlesztési Minisztérium is több kínai utazást tervez idén: részt vesznek egyebek mellett a magyar–kínai mezőgazdasági munkacsoport soron következő ülésén, a 8. Kína–Közép-Európa Mezőgazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Fórumon, továbbá a 13. Kínai Nemzetközi Környezetvédelmi Kiállítás és Konferencia eseményein.
Nemzetgazdasági Minisztérium
Matolcsy György ugyancsak Oláh Lajos kérdésére közölte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban Csizmadia Norbert tervezéskoordinációért felelős államtitkár irányításával készítik elő Magyarország Kína-stratégiáját. A dokumentum első változata elkészült, ezt a kínai–magyar tanácsadó testület véleménye és javaslatai alapján átdolgozzák, és a stratégia szakmai egyeztetése várhatóan már az év elején elkezdődhet – fogalmazott.
Oláh Lajos érdeklődésére a nemzetgazdasági miniszter arról is beszámolt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank és a Kínai Fejlesztési Bank munkatársai folyamatosan egyeztetnek az egymilliárd eurós hitelkeret finanszírozási struktúrájának kialakításáról. Az MFB-nél folyamatos az érdeklődés kínai és magyar vállalatok részéről a hitelkeret igénybevételével kapcsolatban, a projektek szűrését végző kínai és magyar szakértőkből álló bizottság tagjainak kijelölése folyamatban van – tette hozzá a tárcavezető.
