Voltak már előzményei a titkárság felállításának. Az országok között 2011 júniusában zajlott Budapesten az első gazdasági és kereskedelmi fórum, majd 2012 áprilisában Varsóban létrejött ezen országok vezetőinek első találkozója. Ven Csia-pao miniszterelnök itt egy 12 pontos javaslatcsomagot terjesztett elő, amelynek alapján Kína a külügyminisztériumában a gyakorlati teendők elvégzésére létrehozott egy titkárságot. Az új testületnek az a feladata, hogy koordinálja a kínai intézményeket, valamint hogy a tizenhat ország illetékes szervezeteivel egyeztetve gyakorlati lépéseket tegyen a kínai és a kelet-közép-európai országok vezetőinek találkozóján elért eredmények megvalósításáért, megtervezze az együttműködés legfontosabb irányait és területeit, valamint megszervezze minden egyes projekt tekintetében a közös munkát.
A mostani találkozón Kína tájékoztatta a feleket a 12 pontban meghatározott, tízmilliárd dolláros, speciális projektekre fordítható hitel felhasználásának következő szakaszáról; egy 500 millió dolláros befektetési együttműködési alap létesítéséről; a 16 országba küldendő, a kereskedelmi befektetéseket ösztönző csoport feladatáról; szakember- és információs bizottság megszervezéséről, amelynek feladata összehangolni Kína és az egyes országok közlekedési hálózatát, valamint arról, hogy a kínai vállalkozások valamennyi országgal közösen építsenek ki gazdasági és technológiai ipari parkokat. Közzétette továbbá az országok közötti kapcsolatok kutatására létrehozott alap tervezetét. Bejelentette azt is, hogy novemberben a kínai nemzetközi turisztikai vásár időszakában megrendezi a Kína és a 16 ország közötti turizmus speciális turisztikai termékeinek vásárát, jövőre pedig az első fél évben az országok közötti kulturális együttműködés fórumát szervezi majd meg. Ugyancsak jövőre, az év második felében kerül sor a kínai és a 16 ország fiatal politikusainak első fórumára, illetve az országok szakembereinek oktatáspolitikai dialógusára.
A VARSÓI 12 PONT
1. Megalakul Kína, valamint a kelet-közép-európai országok közötti együttműködés titkársága. Az új szervezet a kínai külügyminisztériumban fog működni, felel az együttműködést érintő kérdésekért, előkészíti a vezetők találkozóit, illetve a tervezett gazdasági-kereskedelmi fórumot. A 16 kelet-európai ország az önkéntesség elve alapján határozza meg saját országának partnerintézményét, valamint egy fő koordináló személyt, aki részt vesz a titkársággal folytatott egyeztetésben.
2. Kína tízmilliárd dollár értékben speciális hitelalapot létesít, amelyen belül rendelkezésre áll bizonyos arányú kedvezményes jellegű hitel, amely elsősorban a két fél infrastrukturális beruházásaira, csúcstechnológiai fejlesztéseire, a zöldgazdaságba irányuló befektetéseire és egyéb területeken létrejövő együttműködésére fordítandó. A 16 ország a tervek megvalósításához kérelmet nyújthat be a kínai bankokhoz.
3. Kína kezdeményezi a Kína–Kelet-Közép-Európa Beruházási Együttműködési Alap létrehozását, 500 millió dollár kezdő alaptőkével.
4. A kínai fél kereskedelmi befektetéseket ösztönző csoportot küld a kelet-közép-európai térség országaiba, hogy a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködést elősegítse. A partnerekkel közös erőfeszítéseket tesz azért, hogy a Kína és a 16 kelet-közép-európai ország között a kereskedelem értéke 2015-re elérje a 100 milliárd dollárt.
5. A felek a 16 ország valódi helyzete és igényei szerint az elkövetkező öt évben előmozdítják, hogy a kínai cégek valamennyi országgal közösen létesítsenek gazdasági és technológiai ipari parkot, továbbá segítik, hogy minél több kínai cég vegyen részt az országokban létesítendő gazdasági és technológiai ipari parkok kiépítésében.
6. Kína kész arra, hogy a 16 országgal tárgyalásokat folytasson a pénznemek cseréjéről, a határokon átnyúló kereskedelem saját pénznemben történő elszámolásáról, valamint kölcsönös bankközi és egyéb pénzügyi együttműködésről, aminek célja a gyakorlati együttműködés biztosítékainak és szolgáltatásainak erősítése.
7. Kína szakértőkből álló tanácsadói testületet hoz létre az országok között a Kína–Kelet-Közép-Európa közlekedési hálózat kiépítésére. A testületet a kínai kereskedelmi minisztérium irányítja, a 16 ország az önkéntesség elve alapján vesz részt benne. Kezdeményezi annak megtárgyalását, hogy közös tőkével, együttműködéssel, együttes felelősségvállalással elindítsák a térség autópálya-, illetve vasúti mintahálózatának kiépítését.
8. Kína javasolja, hogy 2013-ban Kínában rendezzenek meg egy országok közötti kulturális együttműködési fórumot, ahol találkoznának a kulturális élet magas szintű vezetői, szakemberei, továbbá azt, hogy az országok kölcsönösen rendezzék meg a kultúrák ünnepét és szakrendezvényeit.
9. A következő öt évben Kína a 16 ország számára 5000 fős ösztöndíjkeretet ajánl fel, hogy tanuljanak kínaiul, vagy tökéletesítsék nyelvtudásukat. Mind a tizenhat országban támogatja a Konfuciusz Intézetek kiépítését. A felek erősítik a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolattartást és a közös tudományos kutatást. Kína a következő öt esztendőben ezer diákot és kutatót szándékozik kiküldeni e tizenhat országba továbbképzés és kutatás céljából. A kínai oktatási minisztérium terveiben szerepel, hogy jövőre Kínában rendezzenek egy országok közötti oktatáspolitikai konferenciát.
10. Kína javasolja az országok közötti idegenforgalmat ösztönző szövetség létrehozását. A szervezetet a Kínai Állami Turisztikai Hivatal irányítaná. Ehhez csatlakozhatnának a kétoldalú polgári repülésirányítási szervezetek, turisztikai és légi közlekedési vállalatok azért, hogy kölcsönösen és együttesen javasoljanak, ajánljanak és megnyissanak új turisztikai útvonalakat, illetve egyeztessék a 16 országba irányuló, még több közvetlen légi járat megnyitásának lehetőségeit. A Kínai Állami Turisztikai Hivatal idén ősszel a sanghaji kínai nemzetközi turisztikai vásár időszakában megrendezi a Kína és a 16 ország közötti turizmus speciális turisztikai termékeinek vásárát.
11. Kína alapot hoz létre az érintett országok közötti kapcsolatok tanulmányozására. A kínai fél kész évente 2 millió RMB-vel (speciális kínai valuta) támogatni a kétoldalú kutatószervezeteket és tudósokat, hogy teremtsék meg a kölcsönös tudományos kapcsolatokat.
12. A kínai fél 2013-ban meghívja a 16 ország fiatal politikusait, és fórumot rendez számukra.
Kínai kapcsolatok
Május elején jelentették be: egymilliárd eurós kínai hitelt nyújt a Kínai Fejlesztési Bank, a Magyar Fejlesztési Banknál lehet majd hozzájutni – hangzott el egy budapesti kínai–magyar üzletember-találkozón. Matolcsy György az új győri Audi-gyár bokrétaünnepségén május közepén úgy fogalmazott: Magyarország keleti nyitást hajt végre külgazdaság-politikájában, aminek legfontosabb szereplője paradox módon Németország.
Az mno.hu beszámolt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában megrendezett konferenciáról, ahol még a sokat látott hallgatóságnak is leesett az álla a kínai számok hallatán. Kína hazánk legjelentősebb exportpartnere Európán kívül: évi 7,7 milliárd dolláros kiviteli és 6,6 milliárdos behozatali forgalomra számíthatunk. Peking hazánkban 2,3-2,5 milliárd dollár értékben fektetett be.
Június végén testvérvárosi megállapodást írt alá Budapest és Peking, a Miskolci Egyetem pedig kínai egyetemekkel fűzné szorosabbra a szálakat.
Négy országban, így Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában kezdhetik meg működésüket idén ősszel az első kereskedőházak, amelyek feladata a magyar kkv-k exportjának fellendítése lesz.
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában
