Völner Pál az MTI-nek Bakuból telefonon elmondta, tárgyalt Ziya Mammadov közlekedési miniszterrel, valamint a kaukázusi ország légügyi főigazgatójával. Egyetértettek abban, hogy szükség van egy Budapest–Baku közötti közvetlen légi járatra. Ugyan az Európai Unió és Azerbajdzsán között már zajlanak az egyeztetések egy átfogó légügyi megállapodásról, így kétoldalú egyezményre a két ország között nincs mód, de az uniós megállapodás hatálybalépéséig, az átmeneti időben a közösségi jog szerint is lehetséges, hogy az azeri és a magyar szakhatóság kijelölése alapján megindulhasson a légi közlekedés – valószínűleg a nyár elején – Budapest és Baku között – közölte.
Az államtitkár emellett megbeszélést folytatott a Traceca, azaz az Európát, a Kaukázust és Ázsiát összekötő közlekedési korridor Bakuban működő munkaszervezetének képviselőivel is.
Völner Pál jelezte, Magyarország szeretne csatlakozni a szervezethez – amelyben ma leginkább a vasúti fejlesztések vannak napirenden –, ugyanis Magyarországon halad át, Hegyeshalom és Lőkösháza között, az úgynevezett európai 22-es korridor, amellyel Románián és Bulgárián át könnyen elérhető Isztambul, ahol a Boszporusz alatt még idén átadnak egy vasúti alagutat. Törökország, Grúzia és Azerbajdzsán között pedig jelenleg is zajlik a vasúti vonalak felújítása, építése – tette hozzá.
Az államtitkár elmondta, hogy amíg Magyarország nem nyeri el a teljes jogú tagságot, megfigyelői státuszt fog kapni a szervezetben.
Szijjártó Péter a keleti nyitás kapcsán korábban úgy fogalmazott, ez egy olyan külpolitikai és külgazdasági stratégia, amely négy pilléren alapul: a kapcsolatépítésen Kínával és a Távol-Kelet országaival – ami a várakozások szerint az ottani politikai vezetőváltások után ismét felgyorsul –, a FÁK országaival és a kaukázusi köztársaságokkal, mert Magyarország kínálati struktúrája és ezen államok kereslete jól fedi egymást.
A magyar–azeri tárgyalásokról a külügyi és külgazdasági államtitkár azt mondta: a kormány felismerte, hogy a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a küzdelembe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért. Tavaly decemberben pedig megnyílt az első magyar–azeri kereskedőház.
