Berlin véleménye: „Magyarország nagy érdemeket szerzett”

Több magyar–német romaprogram indulhat a közeljövőben a német rendőrség, nagyvállalatok, valamint a közszolgálati és a kereskedelmi média közreműködésével.

Balog Zoltán Berlinben megbeszélést folytatott Cornelia Pieper külügyi és Eckart von Klaeden kancellári államminiszterrel, valamint Romani Roséval, a Németországi Szintik és Romák Központi Tanácsának elnökével, és részt vett Az egyház és a vallás szerepe a szintik és romák integrációjában című pódiumbeszélgetésen a berlini magyar nagykövetségen. A miniszter tárgyalásairól magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: a formálódó magyar–német romaprogramok révén magyar roma rendőrök a német szövetségi rendőrség kötelékében, újságírók a német médiában, szakmunkástanulók pedig német világcégeknél folytathatnak majd szakmai gyakorlatot.

A német kormány a budapesti Andrássy Egyetemnek, az egyetlen Németországon kívüli német tannyelvű egyetemnek is „nagyobb súlyt kíván adni”, az intézményt kutatóközponttá kívánja fejleszteni, amely segít a németeknek megérteni Közép-Európát és Délkelet-Európát, és közelebb viszi a német kultúrát a magyar közvéleményhez.

A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.

Mint ismert: a magyar elnökség ideje alatt indította útjára az Európai Unió a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét is, amelynek keretében a tagállamok elkészítették és benyújtották az Európai Bizottságnak hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket, ez pedig már önmagában jelentős minőségi előrelépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest.

Járóka Lívia roma származású fideszes EP-képviselő volt az, akinek a törekvéseivel felgyorsult az Európai Romastratégia elfogadása, Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke szerint reményt adva az egész roma közösségnek társadalmi befogadásuk megvalósulására.

Járóka úgy vélte, az oktatás és főképpen annak korai szakasza nyújtja a legjobb lehetőséget a nemzedékeken átöröklődő nyomor ördögi körének megtörésére, és ezáltal a romák életfeltételeinek jobbá tételére.

Romani Rose, a német szinti és roma közösségeket összefogó központi tanács vezetője elmondta: a gyakornoki programok igen hasznosak lehetnek, hiszen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy legyenek roma példaképek a magyar társadalomban. Kiemelte: a rendszerváltás után a romák voltak az elsők, akik a szocialista tervgazdaság összeomlása miatt tömegesen munkanélkülivé váltak, a válság nyomán pedig bűnbakká, Magyarország azonban gazdaságilag sem engedheti meg magának, hogy lemondjon a lakosság mintegy 10 százalékát kitevő kisebbségről.

Balog Zoltán ehhez csatlakozva a pódiumbeszélgetésen kifejtette: a politikai elit „megpróbálta szőnyeg alá söpörni” a kirekesztettség és a romákat túlnyomó többségben érintő mélyszegénység problémáját, a 2010-ben hivatalba lépett kormány viszont „kiteregette a szennyest” az uniós és a nemzeti romastratégia kidolgozásával, mert a probléma „elviselhetetlen méreteket öltött”.

A pódiumbeszélgetésen nagyjából hetvenen vettek részt, többnyire németek. Köztük volt Erika Steinbach, a konzervatív CDU politikusa, a Bundestag emberi jogi bizottságának tagja, aki a beszélgetéshez hozzászólva méltatta az uniós romastratgégia kidolgozását. A 2010-es magyar uniós elnökség idején végzett munkával „Magyarország nagy érdemeket szerzett” – mondta a politikus.