A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.
Külföldön a magyar problémamenedzseléssel kapcsolatban megfogalmaztak olyan kritikákat is, miszerint a romák, a magyarok és szemmel láthatóan a kormány oldalán is egyre erősebb volt a félelem attól, hogy az ellenőrizhetetlenségig elmérgesedik a helyzet. „Ez az oka annak, hogy Budapest a magyar EU-elnökség idején keresztülvitt egy határozott romastratégiát.” Mint ismert: magyar elnökség ideje alatt indította útjára az Európai Unió a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét is, amelynek keretében a tagállamok elkészítették és benyújtották az Európai Bizottságnak hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket, amely már önmagában jelentős minőségi előrelépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest.
Járóka Lívia roma származású fideszes EP-képviselő volt az, akinek a törekvéseivel felgyorsult az Európai Roma Stratégia elfogadása, Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke szerint reményt adva az egész roma közösségnek társadalmi befogadásuk megvalósulására. Járóka úgy vélte, az oktatás és főképpen annak korai szakasza nyújtja a legjobb lehetőséget a nemzedékeken átöröklődő nyomor ördögi körének megtörésére, és ezáltal a romák életfeltételeinek jobbá tételére.
