Mint arról a fideszes országgyűlési képviselő beszámolt, a tárcákkal egyeztetett kész programjaik vannak, és rövid időn belül megalakulnak a foglalkoztatási szövetkezetek, ami áttörést jelent a foglalkoztatásban. Ezen keresztül több tízezer romának tudnak munkát adni, továbbá segítik a roma fiatalok vállalkozóvá válását. Bővíteni szeretnék a roma önkormányzat által fenntartott iskolák számát, és folytatnák a már eddig is sikeres romarendőr-programot – tette hozzá az ORÖ elnöke.
Farkas Flórián köszönetet mondott az egyházaknak a cigányság érdekében végzett munkájukért, egyebek mellett az új kezdeményezésként elindult, a roma fiatalok felzárkóztatását segítő felsőoktatási szakkollégiumok működtetéséért, amelyek szervezését a kormány a történelmi egyházakra bízta.
Ez különösen fontos
Gelencsér Attila (Fidesz), a somogyi közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő kiemelte: a megyenap eseménysorozatának keretében hagyományosan minden évben megrendezik a kisebbségek esélyeiről, lehetőségeiről szóló konferenciát. „Különösen fontos ez nekünk, somogyiaknak” – mondta a közgyűlés elnöke, magyarázatként hozzátéve: „megyénkben 50-55 ezer fősre tehető a cigány populáció, akiknek gondjait megoldani elhallgatással nem lehet”.
Tanulással ki lehet törni
Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke a katolikus egyház és a cigányság kapcsolatáról szólva kiemelte: ötszáz éve foglalkoznak a cigányság integrálásának elősegítésével. „Oktatás, munkahelyteremtés és szív” – fogalmazta meg a katolikus egyház romákat segítő tevékenységének fő pontjait a segédpüspök, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi helyzetből – amikor a romák több mint 80 százaléka munkanélküli – tanulással lehet kitörni. Hozzátette: ebben segítenek a tanodák, az egyházi iskolák, a szakkollégiumok, amelyek nevelési tervében szerepel a magyar-cigány identitás erősítése is, hiszen ahhoz, hogy a fiatalok leküzdjék a nehézségeket, ismerniük kell a gyökereiket, a múltjukat.
Az esélyteremtési konferencián Székely János segédpüspöknek a roma pasztorációs programban nyújtott kiemelkedő munkájáért a Somogy Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház a megyei önkormányzattal közösen Esélyteremtési díjat adományozott.
A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.
Külföldön a magyar problémamenedzseléssel kapcsolatban megfogalmaztak olyan kritikákat is, miszerint a romák, a magyarok és szemmel láthatóan a kormány oldalán is egyre erősebb volt a félelem attól, hogy az ellenőrizhetetlenségig elmérgesedik a helyzet. „Ez az oka annak, hogy Budapest a magyar EU-elnökség idején keresztülvitt egy határozott romastratégiát.” Mint ismert: magyar elnökség ideje alatt indította útjára az Európai Unió a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét is, amelynek keretében a tagállamok elkészítették és benyújtották az Európai Bizottságnak hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket, amely már önmagában jelentős minőségi előrelépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest.
Járóka Lívia roma származású fideszes EP-képviselő volt az, akinek a törekvéseivel felgyorsult az Európai Roma Stratégia elfogadása, Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke szerint reményt adva az egész roma közösségnek társadalmi befogadásuk megvalósulására. Járóka úgy vélte, az oktatás és főképpen annak korai szakasza nyújtja a legjobb lehetőséget a nemzedékeken átöröklődő nyomor ördögi körének megtörésére, és ezáltal a romák életfeltételeinek jobbá tételére.
