Kifejtette, a kormány és az ORÖ 2010-ben azt vállalta, hogy százezer munkanélküli romát vezet vissza a munkaerőpiacra. Farkas úgy fogalmazott: „habár a jövedelmek még nem mondhatók magasnak, mégis több, mint a segély, és legalább nem otthon ülnek az emberek.” A szintén 2010-ben vállalt tízezer érettségizett és ötezer diplomás roma képzésének teljesüléséhez tavaly intézményfenntartást is vállalt az önkormányzat.
A Debreceni Egyetem Hajdúböszörményben működő, Lippai Balázsról elnevezett roma szakkollégiumának rendezvényén Farkas Flórián bejelentette: idén szeretnék egy felsőoktatási intézmény működtetését is átvenni. Reményeik szerint ezt még nyáron sikerül elérniük, de legkésőbb jövő év elejétől működtetnék – jegyezte meg.
Kiemelte, hogy az ORÖ által átvett intézményekben nem bocsátottak el pedagógusokat, nem cserélték le a tanárokat.
A roma szakkollégiumok hallgatóinak arra hívta fel a figyelmét, hogy nem elég bekerülni az oktatásba, azt el is kell végezni, és utána jön csak az a munka, amely hatalmas társadalmi felelősség is egyben: példát kell mutatni a hazai cigányságnak. „Nem elég a diploma, szorgalmasnak kell lennetek, és nem árt, ha ész is van” – hangoztatta a politikus.
Farkas szerint a cigányság helyzete csak akkor javulhat, ha a romák bekapcsolódnak sorsuk alakításába.
A konferencia egyben a nyitórendezvénye is a Lippai Balázs roma szakkollégium Ötágú síp című projektjének. Ennek során két és fél év alatt húsz hallgató tehetséggondozása valósul meg mentorok segítségével, 160 millió forintos uniós támogatás felhasználásával.
„A Fidesz-kormány Európában először tett le az asztalra és kezdett végrehajtani átfogó romaprogramot és kínál tisztességes munkát számukra. Szociális földprogramban, közfoglalkoztatásban vehetnek részt, foglalkoztatásukat adókedvezmény segíti, valamint a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek és fiatalok korábban soha nem látott oktatási, képzési, ösztöndíjprogramokban vehetnek részt” – közölte korábban Potápi Árpád, a nemzeti összetartozás bizottsága elnöke.
A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.
Külföldön a magyar problémamenedzseléssel kapcsolatban megfogalmaztak olyan kritikákat is, miszerint a romák, a magyarok és szemmel láthatóan a kormány oldalán is egyre erősebb volt a félelem attól, hogy az ellenőrizhetetlenségig elmérgesedik a helyzet. „Ez az oka annak, hogy Budapest a magyar EU-elnökség idején keresztülvitt egy határozott romastratégiát.” Mint ismert: magyar elnökség ideje alatt indította útjára az Európai Unió a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét is, amelynek keretében a tagállamok elkészítették és benyújtották az Európai Bizottságnak hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket, amely már önmagában jelentős minőségi előrelépést jelent a korábbi évek gyakorlatához képest.
Járóka Lívia roma származású fideszes EP-képviselő volt az, akinek a törekvéseivel felgyorsult az Európai Roma Stratégia elfogadása, Joseph Daul, a néppárti frakció elnöke szerint reményt adva az egész roma közösségnek társadalmi befogadásuk megvalósulására. Járóka úgy vélte, az oktatás és főképpen annak korai szakasza nyújtja a legjobb lehetőséget a nemzedékeken átöröklődő nyomor ördögi körének megtörésére, és ezáltal a romák életfeltételeinek jobbá tételére.
