A Föld leghidegebb vidékéhez képest a magyar tél csupán egy mediterrán álom

Ahogy közeledik a december, egyre gyakrabban hangzik el az a kérdés, hogy vajon tartós fagyot, hideget és havat fog-e hozni az idei tél? A januári mínuszokat sokan érzik elviselhetetlennek, holott még a legkeményebb magyarországi fagyok is szinte szubtrópusi hőmérsékletnek számítanak a Föld leghidegebb pontjain uralkodó extrém hideghez képest. A Földön eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet már-már a világűr dermesztő hidegét idézi fel, de az is elképzelhetetlennek tűnhet nálunk itt a Kárpát-medencében, hogy létezik egy település messze az északi-sarkkör területén, ahol még jóval mínusz hatvan fok alatt is vígan zajlik az élet.

A szibériai Ojmjakon községben egyszer -71 fokos hideget mértek Fotó: Siberian Times

A Föld éghajlata noha összességében kellemesen kiegyenlítettnek számít a Naprendszer más zord vidékeihez képest, azonban szélsőséges hőmérsékleti kilengések még itt a kozmosz e páratlanul kellemes oázisában, a szülőbolygónkon is előfordulnak.

A Föld kellemesen kiegyenlített éghajlatával kuriózumnak számít a Naprendszerben  Fotó: NASA

A Föld éghajlata sem mindig volt kiegyenlített

A Föld jelenlegi globális átlaghőmérséklete 13,5 Celsius fok körül mozog, ami a Naprendszer más bolygóit jellemző szélsőséges hideghez vagy extrém forrósághoz képest nagyon is kellemes hellyé varázsolja a bolygónkat. 

Így nézhetett ki a  „hógolyó” Föld 716 millió éve, a Sturtiai-jégkorszak idején    Fotó: Dandebat.dk

Persze, ez nem mindig volt így a múltban, hiszen a Föld történetében akadtak különleges korszakok, amikor szinte az egész bolygót vastag jégpáncél borította, és a globális évi átlaghőmérséklet –50 Celsius-fok alá zuhant, ezzel szemben a trópusi periódusokban viszont olyan is előfordult, hogy a pálmahatár egészen Dél-Grönlandig húzódott fel, az Antarktiszt pedig buja örökzöld erdőségek borították.

Olyan hideg volt a Föld egyik pontján, mint csaknem a világűrben

Geológiai idősíkon szemlélve a kontinensek egymáshoz viszonyított helyzete folyamatosan változik. A Föld mélyén munkálkodó lemeztektonikai erőknek köszönhető, hogy új hegyláncok emelkednek a magasba, óceánok nyílnak szét vagy záródnak be, megváltoztatva ezzel a nagy tengeráramlások irányát és ezáltal a Föld éghajlatát is. Lényegében ez utóbbira vezethető vissza, hogy az eocén időszak legvégén, nagyjából 35 millió éve a nagy déli kontinensen, az Antarktiszon megjelent a jég, majd vastagra hízva az egész földrészt betakarta az állandó jégtakaró.

Az Antarktisz a Föld leghidegebb kontinense   Fotó: Joe Mastroianni, National Science Foundation 

Napjainkban éppen ezért az Antarktisz a Föld leghidegebb területe, ahol az éves közepes átlaghőmérséklet –47 Celsius-fok. 

Európai ember számára már e középhőmérsékleti érték is több mint hátborzongatónak tűnhet, holott ez „csak” az antarktiszi átlaghőmérséklet, ami a hetedik kontinensen mért negatív rekordhőmérsékletekhez képest tavasziasan enyhe értéknek számít. Az antarktiszi nyár „kellemes melegét” a –15 és –30 Celsius-fok közötti hőmérsékleti tartomány jelenti, ezzel szemben a téli időszakban –45 és –70 Celsius-fok közé zuhan a hőmérő higanyszála. A déli kontinens hatalmas kiterjedésű területén sem egységes azonban a hőmérséklet eloszlása. Az Antarktisz „fagyzugának”, vagyis a földrész leghidegebb vidékének a Transzantarktiszi-hegylánctól keletre fekvő jeges fennsíkot tekintik. 

Az Antarktiszon mérték az abszolút földi hidegrekordot  Fotó: Andy Rouse/

Itt, a Wilkes-föld kiterjedt pajzsvidékén működő szovjet Vosztok-állomás kutatói 1983. július 21-én –89,2 Celsius-fokos hideget mértek. 

Hosszú éveken át ez számított az abszolút földi hidegrekordnak. A Wilker-föld extrém hideg zónáját a fennsík felett megülő és hosszú ideig mozdulatlan légtömegek lehűlése alakítja ki. A jégréteg albedója, vagyis fényvisszaverő képessége a napsugarak szinte száz százalékát visszaveri a világűrbe, ezért a fennsíkot megülő mozdulatlan levegőtömeg extrém módon lehűl. 

Az antarktiszi keleti fennsík, a kontinens leghidegebb vidéke    Fotó: Reference

2010 augusztus 10-én a kelet-antarktiszi fennsíkot határoló 3900 méter magas hátság területén műholdas adatrögzítéssel –93,2 Celsius-fokos hideget mértek. Ez a már-már a világűr hőmérsékletére emlékeztető érték mind a mai napig a Földön mért leghidegebb hőmérsékletnek számít.

Ez a Föld leghidegebb lakott települése

Legtöbbünk számára a farkasordító hidegről először Szibéria neve ugrik be, és nem is véletlenül, hiszen a civilizációtól távoli és lakatlan Antarktisszal szemben itt, az orosz Távol-Keleten számos kisebb-nagyobb település éli a mindennapjait. E falvak és városkák lakói, a „szibirnyákok” különleges emberek, akik rendkívül jól alkalmazkodtak a szibériai tél mások számára elviselhetetlenül zord hidegéhez. A Föld leghidegebb települése –feltehetően csak kevesek által irigyelt – címével egy apró kelet-szibériai falvacska, a jakutföldi Ingyigrika folyó mentén fekvő Ojmjakon község lakói büszkélkedhetnek.

Jakutföldön nem megy ritkaságszámban a –40, –50 fok körüli téli hőmérséklet   Fotó: Pinterest

Kelet-Szibéria e térségét a sarkköri tundraéghajlat jellemzi, ahol egész évben, még a nyári hónapokat is beleértve, fagyott marad a talaj. A mindössze 510 lelket számláló község az 1930-as évek végéig a jakut prémvadászok és a mindenre elszánt sarkvidéki expedíciók tagjainak volt az állomáshelye. Ojmjakon csak a második világháború éveiben „virágzott fel”, amikor a délről várt japán fenyegetés szemmel tartására a Vörös Hadsereg légi bázist létesített itt, és ennek köszönhetően hízott több mint ötszáz főre a település állandó lakossága is. Ojmjakon azzal írta be magát a Guinness-rekordok könyvébe, hogy itt mérték az északi félteke abszolút hidegrekordját.

Fagyos téli szibériai táj  Fotó: Siberian Times

1933. február 6-án –67,8 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek Ojmjakonban, és ez a mérési eredmény lett hitelesítve is, 

noha hét évvel korábban, 1926. január 26-án –71,2 Celsius-fokra zuhant a hőmérséklet, 

ám ezt az adatot nem hitelesítették, mivel nem közvetlen méréssel, hanem extrapolációval számították ki az értékét. Mindettől függetlenül Ojmjakon számít a Föld leghidegebb ember lakta településének. A téli –40 Celsius-fokos hőmérséklet már egész kellemesnek számít az itt élők számára, akik ellenálló, illetve hidegtűrő képességét jól illusztrálja, hogy a –30 Celsius fokos levegő hőmérsékletet már kiválóan alkalmasnak tartják ahhoz, hogy léket vágjanak a befagyott Ingyigrika folyó jegén, és megmártózzanak annak igencsak frissítő vizében.

A –30 fokos hideg már fürdőzésre csábitja a jakutföldieket  Fotó: Siberian Times

Noha Szibériát még nem sikerült letaszítani a leghidegebb hőmérsékletért folytatott verseny dobogójának első helyéről, a második helyezett Grönland sincs sokkal lemaradva a szibériai konkurens mögött. 1931-ben – két évvel a hivatalos szibériai rekord előtt – a Grönlandon lévő Eismitte kutatóállomás személyzete –64,9 Celsius-fokos hideget mért. Szibéria és Grönland mellett Észak-Kanada sem a banánérlelő melegéről híres. 1947. február 3-án a Yukon folyó partján fekvő és a kanadai aranyláz idején az 1890-es években létesített, ám a XX. század derekára már elhagyottá vált Snag település kutatóállomásán –63 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek. Ezekkel összevetve a magyarországi abszolút hidegrekord, amit 1940. február 16-án Miskolc-Görömbölypusztán mértek –34 Celsius-fokos értékkel, ahogy mondani szokás, a fasorban sincs ezekhez a rekordhidegekhez képest. 

Érdekes hidegrekordok:

• az abszolút rekordot, –93,2 Celsius-fokos hőmérsékletet az Antarktiszon mérték,
• a lakott települések hidegrekordere a szibériai Ojmjakon –67,8 Celsius-fokos hitelesített értékkel,
• Grönland áll a harmadik helyen –64,9 Celsius-fokos mért értékkel,
• Magyarországon az abszolút hidegrekord pedig –34 Celsius-fok.