
"Ez nagyon érdekes probléma, mert még mindig nincs magyarázatunk arra, hogy mik ezek az anomáliák, de azt tudjuk, hogy nagy valószínűséggel nem a neutrínókhoz kötődhetnek" - magyarázza Wissel.
Sehol sem figyeltek még meg ehhez hasonló jelenséget
Amint a tau-neutrínók elérik az Antarktisz felszínét kölcsönhatásba lépnek a jéggel, miközben rádiósugárzást bocsátanak ki; ezt a jelenséget nevezik „jégzápornak” a kutatók. E folyamat során egy másodlagos részecske is keletkezik, a tau lepton, ami a haladása közben még tovább bomlik. Az ebből eredő kibocsátást „levegőzáporként” ismerik a tudósok. E jelek elemzésével a kutatók meghatározhatják az azokat létrehozó részecske tulajdonságait, és megpróbálhatják visszavezetni azt egészen a forrásáig.

De a jelenlegi esetnél az a probléma, hogy a rádióimpulzus szöge sokkal élesebb, meredekebb, mint ahogy a neutrínóknál jósolják a modellek. A tudósok más neutrínó-obszervatóriumok – így többek között az IceCube Experiment és a Pierre Auger Obszervatórium – adatait megvizsgálva azt találták, hogy sehol sem mutattak még ki ehhez hasonló felfelé haladó légzáporokat, illetve semmi olyasmit, ami megmagyarázhatná az ANITA által észlelteket. "Ezek az események erős vízszintes polarizációt mutatnak, de az UHECR záporok visszavert impulzusaira várt polaritás-inverzió nélkül" - magyarázzák a kutatók a Physical Rewiew Letters tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban.

"Ezeket a felfelé irányuló légzáporok idézhetik elő, amiket a felszín alatti ultranagy energiájú tau-neutrínó kölcsönhatások során létrejövő tau lepton bomlások okoznak. A megfigyelt impulzusok iránya azonban azt sugallja, hogy a neutrínóknak körülbelül 6000-7000 km-t kell megtenniük a Föld kőzetrétegein keresztül mielőtt kölcsönhatásba kerülnének a jégfelületi energiával -írják a tanulmányban.
Könnyen lehetséges, hogy egy új, teljesen ismeretlen fizikai jelenséggel állunk szemben
A kutatócsoport a kapott eredmények alapján kizárja annak valószínűségét, hogy a titokzatos és egyelőre még megmagyarázhatatlan eredetű rádióhullámok hátterében a neutrínók állnának. A kutatók az ehhez fűződő modellszámításaik és szimulációik alapján azt is elvetették, hogy esetlegesen a mikrohullámú háttérsugárzás vagy más kozmikus részecskék okozhatják ezt a hagyományos részecskefizikával megmagyarázhatatlan jelenséget. "Egyelőre még nem vagyunk biztosak benne, de lehet, hogy az észleléseink egy új fizikához vezetnek" - véli Stephanie Wissel.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!