A kínaiak közlése szerint amint a három kínai hajó felfedezte a japánokat, további öt hajót vezényeltek a térségbe. A nyolc jármű különböző szögekből figyeli a japán hajókat – tudatja a hivatali közlemény. Nemrégiben egy japán csoport, a Ganbare Nippon tagjai indultak útnak a japánul Szenkaku-szigetekként ismert, vitatott hovatartozású területhez. Úgy tudni, a hajók fedélzetén több mint nyolcvan aktivista van, s a japán parti őrség több hajója kíséri őket. Tavaly ugyanez a csoport szállt partra a szigeteken, kiváltva a kínaiak heves tiltakozását. A japán kormány hivatalosan nem engedélyezi, illetve engedélyhez köti a partraszállást a szigeteken. A csoport ezúttal állítólag nem készül a szigetekre, csupán körbe akarja hajózni őket.
• Tajvan és Dél-Korea autó-, illetve elektromosberendezés-gyártó, valamint turisztikai iparága is profitálhat rövid távon a japán–kínai szigetvitából. Eközben a japán autógyártók kénytelenek visszafogni termelésüket.
• Magyarországon is éreztette hatását a fellángoló ellentét. Szeptember végén 150-200-an vonultak a budapesti japán nagykövetség elé. Másnap Pekingben japán–kínai egyeztetés volt külügyminiszter-helyettesi szinten, a japán és a tajvani parti őrség pedig vízágyúkkal támadta egymást.
• Több száz éves dokumentumokkal, japán készítésű térképpel, tudósok szakvéleményével és a vezetés által kiadott fehér könyvvel igyekszik bizonyítani Kína, hogy a vitatott szigetek a fennhatósága alá tartoznak.
Olvasson többet a szigetvitáról!
Japán a korábbi békülékeny hangok után ugyanakkor azt jelezte, kész erőt alkalmazni az újabb kínai területsértések megakadályozása érdekében – közölte kedden Abe Sindzó japán kormányfő. Abe a parlamentben egy kérdésre válaszolva azt mondta, természetes lenne, ha Japán erőt alkalmazna, amennyiben a kínaiak megpróbálnának partra szállni a Tokió fennhatósága alá tartozó, de Peking által magának követelt szigeteken.
A keddi behatolás miatt – amely a legsúlyosabb volt azóta, hogy a szigetek tavaly szeptemberi államosítása óta elmérgesedett a két ország viszonya – a japán külügyminisztérium behívatta Kína tokiói nagykövetét, és tiltakozást nyújtott át neki. Szuga Josihide kormányszóvivő sajtótájékoztatóján rendkívül sajnálatosnak és elfogadhatatlannak nevezte a történteket. Szuga nem bocsátkozott találgatásokba a behatolás okát illetően, de megfigyelők szerint az is szerepet játszhatott a kínai lépésben, hogy japán kormánytagok és képviselők a napokban látogatást tettek a Jaszukuni-szentélyben, amely Peking szerint a szigetország militarizmusának a jelképe.
Kína tavaly szeptember óta most küldött a legnagyobb számban hajókat a lakatlan szigetekhez, amelyek többségét 2012 őszén Japán államosította. Peking és Tokió között azóta az elmúlt évtizedek legsúlyosabb diplomáciai válsága alakult ki. Tokió nem hajlandó vitát nyitni a kérdésben, miközben Peking határozottan azt állítja, hogy a szigetek ősidők óta Kína területének szerves részét képezik, az ország szuverenitása felettük jogi és történelmi szempontból megkérdőjelezhetetlen. Azt sem ismeri el, hogy a szigetek japán ellenőrzés alatt állnának, ezért hajóival rendszeres járőrtevékenységet folytat a térségben. A felek folyamatosan provokációval vádolják egymást.
