Ha az MSZP kiállt volna Magyarország mellett, akkor lett volna esély arra, hogy a monitoringbizottság ne javasolja a hazánk elleni eljárás elindítását – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Braun Márton, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar delegáció vezetője. A fideszes politikus emlékeztetett Románia esetére, ahol az ellenzéki és kormánypártok közös kezdeményezése után Strasbourg végül nem vonta megfigyelés alá az országot. Braun szerint a Magyarország elleni monitoringeljárás ügyét a szocialisták belpolitikai harcokká alakították át. A magyar delegáció vezetője szerint – amennyiben a parlamenti közgyűlés az eljárás megindítása mellett dönt júniusban – hosszú és elhúzódó folyamatra számíthatunk.
Braun osztja Luca Volonte, a monitoringbizottság néppárti tagjának azon feltételezését, miszerint nem lehetünk biztosak abban, hogy a bizottság tagjai a döntés előtt megfelelő módon el tudtak mélyedni a magyar jogállamiság témájában. Azzal is egyetértett, hogy a Magyarország szempontjából hátrányos döntés nem megalapozott. Az ET-be delegált magyar szocialista képviselők ugyanakkor azt bizonygatták a lap érdeklődésére, hogy nem egy előre megírt politikai forgatókönyvről van szó, hanem a bizottság elé került jelentés alapja egy Magyarországról készült komoly jogi szakvélemény.
Szabó Vilmos (aki a monitoring bizottságnak is a tagja) és Harangozó Gábor mindezt arra alapozta, hogy a jelentéstevők két éve vizsgáltak minket, ez alatt találkoztak az igazságügyi miniszterrel, államtitkárokkal és a releváns szereplőkkel. Még azt sem érezték visszásnak, hogy az egyik raportőr – a cseh konzervatív Jana Fischerová – nem találta elég megalapozottnak a bizottság számára készített jelentést, és lemondott tisztségéről.
A teljes cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja.
Katona–Szilágyi
