A közigazgatási és igazságügyi miniszter a cikkben annak a véleményének ad hangot, hogy jóllehet a közép- és kelet-európai rendszerváltozások óta eltelt egy nemzedéknyi idő, Nyugat-Európa még mindig nem tudja elfogadni az európai újraegyesítés szellemiségét. „Hiába bővült az Európai Unió kelet felé, ahelyett, hogy Európa polgáraiként egyenlő bánásmódban részesülnénk, gyanakvással, vádaskodással és bizalmatlansággal találjuk szembe magunkat” – áll a magyar politikus írásában.
Számos EU-tagállam lezárta munkaerőpiacát a csatlakozó országok állampolgárai előtt, és ezután a szabadság bajnokairól kialakult romantikus képet lassan felváltotta a kép a lengyel vízvezeték-szerelőről vagy a magyar pincérről, akik „csak azért jönnek, hogy elvegyék helybéliek munkahelyét” – írta.
A magyar miniszterelnök-helyettes cikke szerint az elmúlt negyedszázadban Bulgáriáról, Csehországról, Lengyelországról, Romániáról, Szlovákiáról, „sőt rólunk, magyarokról is deklarálták, hogy nem vagyunk demokratikusak, mivel a választók olyan politikusokat emeltek hatalomra, akiknek a nézetei Nyugaton nem leltek tetszésre”.
Ugyanebben az időszakban többször is kirobbant a faji gyűlölet vagy az etnikai erőszak Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában, de senki nem aggódott ezeknek az országoknak a demokráciájáért – olvasható a cikkben. Navracsics Tibor emlékeztet: az antiszemita incidensek száma markánsan emelkedett Svédországban, mégsem tartja senki a svéd nemzetet antiszemitának.
Bocsánatkérésre szólították fel az Európai Parlament elnökét a szervezet fideszes képviselői pénteken, amiért Martin Schulz egy belga lapnak azt mondta, hogy Magyarország össze akarja írni a zsidókat. A Külügyminisztérium is visszautasítja Schulz szavait.
Köves Slomó visszásnak nevezte, hogy a Zsidó Világkongresszus vezetője úgy nyilatkozik a magyarországi viszonyok kapcsán, hogy azokról a sajtóból tájékozódik. Pozitívnak értékelte Orbán Viktor meghívását a kongresszusra és azt, hogy bekerült az alaptörvénybe a közösségek méltóságának védelme.
Szélsőjobboldali pártok törtek fel Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és Nagy-Britanniában, mégsem gyűjt senki aláírásokat ezen országok demokráciáinak megmentéséért – írta. „Nekünk, csakúgy mint térségi partnereinknek, naponta kell bizonyítanunk elkötelezettségünket a demokrácia mellett, jóllehet nekünk ténylegesen meg kellett küzdenünk és harcolnunk a demokráciáért” – áll a cikkben.
A magyar politikus szerint a külföld bizalmatlanul méregeti a sajátos kelet- és közép-európai megoldásokat, és nem akarja megérteni, hogy a német, a portugál, sőt még a görög átlagkereset is a sokszorosa a 700 eurós magyarországi átlagnak.
Nem akarják megérteni azt sem, hogy ezeknek az országoknak a nemzeteit és szervezeti struktúráit sok esetben újra kellett építeni, mivel anyagilag kiüresedtek, a társadalmak demoralizálódtak és bizonytalanná váltak saját értékeikkel kapcsolatban is a szocializmus évtizedei nyomán. Mindezt gazdasági válság közepette, adósságteher alatt, tartalékok nélkül kellett végrehajtani – hangsúlyozza írásában Navracsics Tibor.
Európa ma nem azért gyenge, mert a kelet- és közép-európai országok szegények vagy gyengék. Az ok inkább az, hogy a Nyugat még mindig nem tud napirendre térni Európa egyesítése felett. „Az a puszta tény tartotta bennünk az erőt évtizedeken át, hogy mi is európaiak vagyunk, de Európa mindaddig gyenge marad, amíg a nyugatiak nem hajlandók erről tudomást venni” – áll Navracsics Tibor cikkében.
