A közigazgatási és igazságügyi miniszter a cikkben annak a véleményének ad hangot, hogy jóllehet a közép- és kelet-európai rendszerváltozások óta eltelt egy nemzedéknyi idő, Nyugat-Európa még mindig nem tudja elfogadni az európai újraegyesítés szellemiségét. „Hiába bővült az Európai Unió kelet felé, ahelyett, hogy Európa polgáraiként egyenlő bánásmódban részesülnénk, gyanakvással, vádaskodással és bizalmatlansággal találjuk szembe magunkat” – áll a magyar politikus írásában.
Számos EU-tagállam lezárta munkaerőpiacát a csatlakozó országok állampolgárai előtt, és ezután a szabadság bajnokairól kialakult romantikus képet lassan felváltotta a kép a lengyel vízvezeték-szerelőről vagy a magyar pincérről, akik „csak azért jönnek, hogy elvegyék helybéliek munkahelyét” – írta.
A magyar miniszterelnök-helyettes cikke szerint az elmúlt negyedszázadban Bulgáriáról, Csehországról, Lengyelországról, Romániáról, Szlovákiáról, „sőt rólunk, magyarokról is deklarálták, hogy nem vagyunk demokratikusak, mivel a választók olyan politikusokat emeltek hatalomra, akiknek a nézetei Nyugaton nem leltek tetszésre”.
Ugyanebben az időszakban többször is kirobbant a faji gyűlölet vagy az etnikai erőszak Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában, de senki nem aggódott ezeknek az országoknak a demokráciájáért – olvasható a cikkben. Navracsics Tibor emlékeztet: az antiszemita incidensek száma markánsan emelkedett Svédországban, mégsem tartja senki a svéd nemzetet antiszemitának.
Bocsánatkérésre szólították fel az Európai Parlament elnökét a szervezet fideszes képviselői pénteken, amiért Martin Schulz egy belga lapnak azt mondta, hogy Magyarország össze akarja írni a zsidókat. A Külügyminisztérium is visszautasítja Schulz szavait.
Köves Slomó visszásnak nevezte, hogy a Zsidó Világkongresszus vezetője úgy nyilatkozik a magyarországi viszonyok kapcsán, hogy azokról a sajtóból tájékozódik. Pozitívnak értékelte Orbán Viktor meghívását a kongresszusra és azt, hogy bekerült az alaptörvénybe a közösségek méltóságának védelme.
