Köves Slomó pozitívumként értékelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt meghívták a világkongresszusra, mert ez azt a stratégiát igazolja, hogy a gyűlölet elleni fellépéshez minél szélesebb körű összefogásra, folyamatos párbeszédre és konstruktív kapcsolattartásra van szükség. Utalt arra, hogy a WJC ülésén visszavonták a Magyarországot ért, az itteni antiszemitizmusra vonatkozó kritikát, ugyanakkor a kirekesztés felszámolására vonatkozó konstruktív javaslatok nem hangzottak el a tanácskozáson.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija úgy fogalmazott: az „elhatárolódások számonkérése mellett” olyan lényeges kérdésekről is tárgyalni kellene, mint például az oktatás szerepe az antiszemitizmus felszámolásában. Köves Slomó sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a WJC ülésén nem merült fel, hogy komoly előrelépést történt, amikor az alaptörvénybe – a negyedik módosításakor –, illetve az új polgári törvénykönyvbe bekerült a közösségek méltóságának védelme. Ez eszközt ad ahhoz, hogy a jogállam eszközeivel lehessen végre fellépni az egyre durvuló gyűlöletbeszéd ellen – hangsúlyozta.
Fontos tanulságnak tekinti, hogy a WJC a jövőben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetőségén kívül a sokszínű zsidó közösség minél több szervezetével szerves kapcsolatot tartson fenn. A mostani rendezvényt megelőzően nem volt konzultáció a különböző zsidó közösségekkel, jogvédő szervezetekkel, a holokauszttúlélőkkel és a zsidó kulturális szervezetekkel sem. Ez azért is fontos lett volna, hogy információkat szerezzenek a magyarországi állapotokat illetően. Nagyon visszás, amikor a WJC vezetője úgy nyilatkozik, hogy a magyarországi viszonyokról a sajtóból tájékozódik – vélekedett.
Az EMIH vezető rabbija hangsúlyozta: az antiszemitizmus társadalmi probléma, amelyet csak összefogással, intenzív párbeszéddel lehet felszámolni, a politikai nyilatkozatokon túl. Véleménye szerint a holokausztról, illetve a hazai zsidóság magyar történelemben betöltött pozitív szerepéről sokkal többet kellene oktatni. Megjegyezte, az ismeretterjesztés azért kulcsfontosságú, mert „a zsidóságnak és minden békére vágyó társadalomnak legnagyobb ellensége a tudatlanság”.
A rabbi azt mondta, meglepte és elszomorította, hogy Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját nem választották meg a WJC alelnökévé. Saját alelnöki jelöltségéről közölte: nem számított arra, hogy megválasztják alelnöknek, egyúttal eredményként értékelte, hogy egyáltalán az aspiránsok listájára felvették, noha az EMIH nem tagja a Zsidó Világkongresszusnak. Jelölése éppen arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a világ zsidóságának képviseletét sajátjának tekintő szervezet nem válogathat a különböző irányzatok között – jelentette ki.
Nem feltétlenül értenek egyet a Zsidó Világkongresszus kritikus véleményével a magyarországi zsidó szervezetek – írta korábban az Index. Feldmájer Péter a portálnak Orbán beszédével kapcsolatos elégedettségének adott hangot: „Nagyon világos, erkölcsi indíttatású beszédet hallottunk, amely konkrét lépéseket a műfajából adódóan ugyan nem tartalmazott, de világosan mutatta azt az utat, amerre a magyar társadalomnak el kell indulnia” – fogalmazott. Feldmájer nem osztotta a WJC azon véleményét sem, hogy Orbán nem húzott világos határvonalat a kormánypártok és a Jobbik közé. A Mazsihisz vezetője szerint a miniszterelnök beszédét a Jediot Ahronotnak nemrég adott interjújával együtt kell nézni.
„Orbán Viktor néhány napja egy lapnak azt mondta, hogy a Jobbik veszélyt jelent a demokráciára, megsérti az emberi jogokat, vagyis a miniszterelnök mégis határozottan állást foglalt a párttal szemben” – mondta a miniszterelnöktől elnézést kérve Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus újraválasztott elnöke a szervezet budapesti közgyűlésének végén, kedden. A Zsidó Világkongresszus közgyűlése vasárnaptól keddig zajlott Budapesten, a rendezvényen felszólalt Orbán Viktor is.
