„Hazánkban mély hagyománya van a vendégtiszteletnek, ezért azt kívánom önöknek, leljék kedvüket a mi csodálatos fővárosunkban” – kívánta beszéde elején a kongresszus résztvevőinek a kormányfő. Mint mondta, a rendezvény látogatásának okát abban látták a vezetők, hogy hazánkban erősödik az antiszemitizmus, ezért helyesnek nevezte, hogy össze akarnak fogni mindazokkal, akik a gyűlölet terjedése ellen tenni akarnak.
Aláhúzta, a tanácskozók a világ olyan pontjairól is érkeztek, ahol az antiszemitizmus iskolás gyerekek életét követeli, ahol nincs konszenzus arról, hogy lehet-e egyperces néma tiszteletadás az antiszemitizmus gyermek áldozataiért az állami iskolákban, olyan helyekről is, ahol emberéleteket követelő bombatámadások vannak zsinagógák ellen. „Magyarországon ilyen eddig nem történt, és mi nem akarjuk, hogy Magyarország ilyen országgá váljon” – mondta a miniszterelnök. Azt kérte, tapasztalataikkal segítsenek az ilyen országokból érkezettek, hogy hasonló se fordulhasson elő nálunk.
Felidézte, Magyarország testközelből élte át azt az embertelen pusztítást, amit az antiszemitizmus okozott egész Európának, „megtört szívvel hajtunk fejet az áldozatok emléke előtt, ugyanakkor hálát adunk Istennek”, hogy az itt megmaradt zsidóság Európát tette gazdagabbá – mondta. Úgy látja, mindenkinek át kell érezni a személyes felelősségét, mert az antiszemitizmus nem természeti csapás, emberek műve.
Orbán Viktor leszögezte: a gazdasági válság mélyen megrázza Európát, az európai vezetők sikertelen válságkezelése felemészti a reményt, nő a kiábrándultság, a düh, a gyűlölet, ebben a helyzetben pedig világossá kell tenni, hogy „az antiszemitizmus elfogadhatatlan és eltűrhetetlen”.
A mai súlyos helyzet szerinte választ követel arra a kérdésre, hogy mit rontottunk el Európában az elmúlt húsz évben. A kommunizmust leromboltuk, a hidegháborúnak véget vetettünk, Európa esélyt kapott, hogy a tolerancia földrésze legyen – fejtegette. Ma „az antiszemitizmusra keressük az orvosságot” – mutatott rá. A két évvel ezelőtti új alkotmány léte óta Magyarországon, úgy látja, az erős identitás jobb alapokat jelenthet egymás elismerésére és tiszteletére. „Zsidók és nem zsidók akkor járunk a legjobban, ha jó hazafiak és Isten jó gyermekei akarunk lenni” – szögezte le.