Orbán álláspontját képviseli az EKB fejese

Jörg Asmussen az EKB-tól úgy véli, be kell fejeznie az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal Európának.

NT
2013. 05. 08. 14:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fel kellene számolni az öt euróövezeti mentőcsomagot felügyelő „trojkát”, az EU, az EKB és az IMF szakembereiből felállított szakértői csapatot – ezt mondta Jörg Asmussen a Ciprus ügyében az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottsága előtti meghallgatáson egy kérdésre adott válaszában. Véleménye szerint a kríziskezelés központjába az Európai Bizottságot kellene emelni, mivel a trojkamegoldás erős ellenérzéseket kelt a mentőcsomag fejében megszorításokat bevezető országok lakossága körében.

A trojkát számos esetben érte már az a vád, hogy minden áttekinthető demokratikus eljárás mellőzésével kényszerít kormányokat népszerűtlen intézkedések meghozatalára. A trojka tagjait delegáló három intézmény az ilyen jellegű vádakat minden esetben vehemensen elutasította.

Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős uniós biztos, aki szintén reszt vett a Ciprus ügyében folytatott bizottsági meghallgatáson, egyetértését fejezte ki Jörg Asmussen felvetésével. Mindketten hangsúlyozták, hogy a válságkezelési erőfeszítések európai keretek közé helyezése az Európai Parlament közvetítésével biztosítaná a demokratikus számonkérhetőséget.

Jörg Asmussen szerint a trojka-megoldás felszámolására csak az ESM európai stabilitási mechanizmus uniós intézménnyé átalakítását követően kerülhetne sor. Az ESM működése jelenleg az euróövezet 17 tagállama között létrejött kormányközi megállapodásokon nyugszik, így nem évezi azt a státust, amivel a 27 tagú Európai Unió égisze alatt rendelkezhetne. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyelőre nem lenne ajánlatos felszámolni a trojka-megoldást, mivel az EU nem rendelkezik még a probléma önálló kezeléséhez szükséges mechanizmussal. „Nem javasolnám a trojka-rendszer felszámolását most, a krízis kellős közepén (...), mivel jelenleg nincs rá alternatíva” – idézte a Dow Jones hírügynökség az EKB igazgatótanácsának tagját.

Ezt a – több déli tagállammal együtt –  komoly gazdasági problémákkal küzdő Portugáliában tett látogatásakor mondta a miniszterelnök. „2010 októberében nem újítottuk meg az IMF-fel a megállapodást, hanem saját lábra álltunk, és bár akkor azt mondták, hogy ebbe bele fogunk pusztulni, láthatóan elég jó állapotban vagyunk azóta is” – tette hozzá. A miniszterelnök jelezte, abban mindenki egyetért – londoni elemzőktől kezdve az OTP-ig –, hogy a következő években érzékelhető növekedés lesz Magyarországon, és már 2013-ban is bővülni fog a gazdaság.

Gerry Rice, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója január 31-én jelentette be hivatalosan, hogy Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között a készenléti megállapodásról (SBA) folytatott tárgyalások fel lettek függesztve. Amellett, hogy az IMF nemet mondott a rugalmas hitelkeretre (flexible credit line, FCL) előterjesztett magyar igényre, még drágább is lett volna visszafizetni Magyarországnak a kölcsönt, hiszen négyéves futamidőre 4,06 százalékos kamatot kellett volna törleszteni a kabinetnek, miközben az ötéves dollárkötvények „végleges ára” 4,21 százalékos hozam mellett alakult.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.